Az odafigyelés életet menthet

Évente több százan halnak meg kihűlés következtében Magyarországon. De nem csak a hajléktalanok vannak veszélyben a zord napokon.

A hideg időjárás beköszöntésével hétfőn 20 órától életbe lépett az úgynevezett vörös kód hazánkban. Ez azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelezővé vált a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása – jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Fülöp Attila hozzátette: az intézkedés előreláthatólag szombat reggel 8 óráig lesz érvényben. A meteorológiai szolgálat a következő éjszakákra néhány helyen mínusz 10 Celsius-fok körüli hőmérsékletet prognosztizált, ilyen időben életveszélyes lehet, ha valaki hosszabb ideig az utcán tartózkodik. Az államtitkár szerint a hajléktalanellátóknál van elegendő férőhely, jelenleg a budapesti ellátók kihasználtsága 76, az országos hálózaté pedig 80 százalékos.

Nincs könnyű helyzetben, aki szeretne pontos információkat szerezni arról, hogy Magyarországon hány ember veszti életét kihűlés következtében. Habár a KSH a halálozási statisztikák keretében továbbra is minden évben rendszeresen publikálja a korábban a „túlságosan nagy hideg” következtében beálló halálnak, újabban pedig a „természetes eredetű excesszív hideg okozta ártalomnak” nevezett esetek számát, de az Országos Rendőr-főkapitányság a korábbi évek gyakorlatával ellentétben néhány éve már nem hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos statisztikáit annak ellenére, hogy ezek az adatok rendelkezésükre állnak, hiszen ilyen esetekben közigazgatási eljárást kell indítani. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) közöl még – megnevezni nem kívánt, de általuk hitelesnek tartott forrásokból származó – adatokat a kihűléses halálesetekről, ezek alapján 2021. október eleje és 2022. január vége között összesen 118 ember hunyt el fagyhalálban. Ez a szám 29-cel több, mint az egy évvel azt megelőző időszakban, ami 33 százalékos növekedést jelent – ez sokkoló adat Simó Endre, az MSZF alapító szervezője szerint. Az MSZF arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a növekedés olyan időszakban következett be, amikor emelték a nyugdíjakat, ez pedig arra utal, hogy a csekély emelés önmagában nem gyakorolt jótékony hatást a magukra maradt idős emberek élethelyzetére. A szervezet a közvetlen törődés hiányában látja az életvesztés fő okát, ezt a szociális háló szétziláltságára vezeti vissza, amit pedig a politikai akarat hiányára. Simó Endre arról is beszélt lapunknak, hogy a KSH számai rendre magasabbak, mint az általuk közölt adatok, a hivatal adatai szerint például 2022-ben csaknem 300 ember hunyt el kihűlés következtében Magyarországon, a különbség jórészt abból adódik, hogy míg a KSH az egész évet vizsgálja, az MSZF csupán a fűtési időszakot.

– Azt viszont egészen biztosan kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás óta csaknem 10 ezer ember vesztette életét kihűlés következtében – jelezte az MSZF alapító szervezője. Azt is kifejtette, hogy a „fagyhalál” nem egy szerencsés kifejezés, hiszen a végzetes kihűlés akkor is bekövetkezhet, ha valaki fűtetlen, 5-10 Celsius-fokos helyiségben vagy környezetben tartózkodik hosszabb ideig, különösen ha idős, legyengült fizikai állapotú emberről beszélünk. Simó Endre felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban átlagosan 60 százalékban valamilyen helyiségben tartózkodó embereket érintett a kihűlés, és „csupán” 40 százalékos volt a szabad ég alatt élők aránya, 2023-ban ez 55/45 százalékra változott. Ez arra utal, hogy a hajléktalanellátó rendszer nem funkcionál megfelelően, a szállókon a körülmények nem emberhez méltók, a létesítmények túlzsúfoltak, ezért sokan inkább visszatérnek az utcára. „Lényegében tűzoltás folyik a rendszerváltás óta, nem prevenció. A rendszer ezeket az embereket romtársadalomnak, törmeléktársadalomnak hívja, és nincs módunkban olyan változást elérni a költségvetésben, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen meghalniuk.”

Az odafigyelés emberéletet menthet. Ha tudjuk, hogy a szomszédunkban egyedülálló, idős, beteg ember él, figyeljünk oda a jelekre: látunk-e mozgást, hallunk-e zajt, gomolyog-e füst a kéményből. Ilyenkor az is rengeteget segíthet, ha bekopogtatunk, és megkérdezzük, van-e valamire szüksége. Ha pedig az utcán látunk hajléktalant, ne lépjük át, hanem hívjunk mentőt, vagy legalább vigyünk neki egy bögre forró teát, egy tál meleg ételt. Mert lehet, hogy ennyin múlik valakinek az élete.