A dél-amerikai ország tavaly novemberben megválasztott új elnöke, Daniel Noboa már hétfőn 60 napos szükségállapotot hirdetett, majd kedden egy újabb rendelettel "a belső fegyveres konfliktus fennállását" deklarálta, terrorista csoportnak minősített húsz kábítószer-csempész bandát és felhatalmazta a fegyveres erőket, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi humanitárius jog keretein belül „semlegesítsék" ezeket a bűnözői csoportokat.
Az ország legfiatalabb elnökének számító 36 éves Noboa-t novemberben épp a biztonság helyreállításának ígéretével választották meg, de egyelőre nem tud eredményt felmutatni, a latin-amerikai állam története legsúlyosabb biztonsági válságát éli át.
A példátlan biztonsági válság közvetlen kiváltó oka az volt, hogy vasárnap eltűnt a délnyugati Guayaquil börtönéből a leghatalmasabb bandavezér, a Los Choneros bűnszervezet vezetője, Adolfo Macias, közismert nevén Fito. Kedden a másik nagyhatalmú drogbanda, a Los Lobos vezetője is megszökött, az országban pánik és káosz uralkodott el.
A BBC és az AFP hírügynökség beszámolója szerint Fito szökését több lázadás és túszejtés követte különböző börtönökben. A közösségi médiában hátborzongató videókat tettek közzé a börtönlázadásokról, köztük legalább két őr kivégzéséről. A börtönigazgatóság tegnapi közleménye szerint 139 alkalmazottját még mindig túszként tartják fogva az ország öt börtönében, de nem kommentálta a kivégzésekről készült videókat.
Ugyancsak kedden fegyveresek megrohamozták egy guayaquili közszolgálati televízió stúdióját, túszul ejtették az alkalmazottakat. A lövöldözéssel egybekötött stúdiófoglalást percekig élőben sugározták. Ebben a rajtaütésben senki sem halt meg vagy sérült meg, a 13 támadót letartóztatták, közölte a rendőrség az X-en (volt Twitter), de az országos zavargások tegnapig már legalább tíz áldozatot követeltek. A 139 börtönőrön kívül a drogbandák 7 rendőrt is elraboltak, két rendőrt pedig kegyetlenül meggyilkoltak.
A kábítószercsempész csoportok fellegvárának számító Guayaquil kikötővárosban – ahol az AFP megfogalmazása szerint a bűnbandák mindenhatóak - a legsúlyosabb a helyzet. A helyi rendőrfőnök szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón közölte, hogy az erőszaknak nyolc halottja és három sebesültje van a városban.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy országos kijárási tilalom lépett életbe este 11 órától reggel 5-ig, az oktatási minisztérium elrendelte az ország összes iskolájának ideiglenes bezárását tegnaptól kezdődően meghatározatlan ideig. Számos szálloda, étterem, bevásárlóközpont is bezárt, a hadsereg járművei járőröznek az utcákon. A közösségi médiákban Molotov-koktélos támadások, felgyújtott autók, rendőrök elleni támadások és tömeges pánikjelenetek felvételei láthatók.
Az ecuadori helyzet nemzetközi szinten is aggodalmakat kelt. Peru kedd este rendkívüli állapotot hirdetett az Ecuadorral határos, több mint 1400 km-es határ melletti valamennyi régióban. Kína szerdán felfüggesztette ecuadori külképviseleteinek tevékenységét. Az amerikai külügyminisztérium is "rendkívül aggódik” az erőszak és túszejtés miatt, és "szoros kapcsolatban áll Daniel Noboa elnökkel és az ecuadori kormánnyal (...), készen arra, hogy segítséget nyújtson".
A példátlan biztonsági válság egy folyamat csúcspontja. Ecuador a latin-amerikai országok között is az egyik legveszélyesebbnek számít közbiztonság szempontjából. Az előző államfő, Guillermo Lasso is többször hirdetett szükségállapotot az erőszak megfékezése érdekében. Legutóbb tavaly július végén a börtönökben terjedő, halálos áldozatokat is követelő erőszakhullám miatt. Az elnökválasztási kampányban az egyik jelöltet, Fernando Villavicencio-t is agyonlőtték, szeptemberben a fővárosban, Quitóban két, autóba rejtett pokolgép robbant, majd hat börtönben lázadások és túszejtések történtek. A lázadást egyes bandavezér foglyok áthelyezése robbantotta ki, egyiküknek a gyanú szerint köze volt Villavicencio meggyilkolásához.
Az ecuadori drogbandák néhány évvel ezelőttig többnyire csak utcai bandák voltak, de mára a nemzetközi kábítószer-kereskedelem véreskezű főszereplőivé léptek elő, Ecuador pedig a Peruban és Kolumbiában termelt kokain fő kiviteli pontjává vált.
