Egy szerdán tartott brüsszeli nagyköveti ülésen az Orbán-kormány képviselője támogatta, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – vette észre a Portfolio az Európai Tanács oldalán közzétett közleményt.
Tekintettel arra, hogy egy ilyen döntés csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg, úgy tűnik, mintha Orbán Viktor elképzelése némileg megváltozott volna Ukrajna uniós támogatásával kapcsolatban. A tanácsi közlemény és a rendelettervezet szerint évente legfeljebb ötmilliárd euró támogatást nyújthat az EU a közös költségvetésből Ukrajnának, a többi hitel, és egyéb finanszírozási megoldás lehet. Az Európai Bizottság a terv szerint negyedévente értékeli majd, hogy a kijevi vezetés teljesítette-e a folyósításhoz szükséges feltételeket. Amennyiben igen, úgy az Európai Tanácsban jóváhagyják az újabb pénzkiutalást, amelyet viszont elég lesz minősített többséggel elfogadni (minimum 15 tagállam jóváhagyásával, akik együtt kiteszik az uniós összlakosság minimum 65 százalékát), tehát itt Orbán Viktor folyamatos vétófenyegetése kikerülhetővé válik.
Az EU-ban már készül a terv Orbán Viktor kiiktatására, hogy többé ne vétózhasson a magyar kormányfőMindemellett a 27 tagállam arról is megállapodott - azaz szintén beleegyezett az Orbán-kormány is - hogy amennyiben a háború súlyosbodna, úgy az EU kivételes finanszírozást is biztosíthat Ukrajnának havi legfeljebb másfél milliárd eurós összegben, a 17+33 milliárd eurós felső korláton felül. A jelek szerint tehát valami módon sikerült egy nap alatt megváltoztatni a kormány állítását, tegnap ugyanis még Orbán Viktor és Havasi Bertalan is arról magyaráztak, miszerint az új ukrajnai finanszírozási programnak a közös uniós költségvetésen kívülről kell mennie.
Persze valószínű, hogy mint máskor, úgy a kabinet most sem tesz semmit ingyen. Hogy milyen alku születhetett, arra több felvetés is született, az Euronews például azt találgatta, az Orbán-kormány prbálja kiharcolni, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el. Mivel a helyreállítási program kivitelezése Európa-szerte lassan halad, ezt könnyen lehet, hogy más tagállamok is támogatnák, igaz, akadnak, akik kritikusak az elképzeléssel, például Németország. Magyarországnak azért lenne nagy szüksége erre az engedményre, mert a jogállam leépítése miatt a helyreállítási források döntő részéhez a kormány továbbra sem fér hozzá, márpedig a pénzek lehívásához 2026 augusztusig meg kell valósítani minden vállalást.
Szerepet játszhat az esetleges pálfordulásban az is, hogy a Fidesz már hónapok óta a jszélsőobboldaliakat, euroszkeptikusokat és föderációelleneseket tömörítő pártcsaládhoz (ECR) szeretne csatlakozni, amelynek részéről azonban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök már jelezte Orbán Viktornak, hogy a csatlakozáshoz hagyjon fel Putyin-párti politikájával.
Giorgia Meloni is csak akkor látná szívesen Orbán Viktort az európai szélsőjobboldaliak között, ha felhagy a Putyin-párti politikájával