pályázat;Magyar Államkincstár;fennakadás;informatikai rendszer;

Akadozik a Magyar Államkincstár milliárdokért fejlesztett informatikai rendszere is, 2024-et több oldal leállással kezdte

A MÁK azt határozottan visszautasította, hogy adatvesztés, sérülékenység, nagyobb összeomlás történjen, az erre vonatkozó felvetést spekulációnak tartotta. Ennek ellentmondani látszik számos, lapunk birtokába került belső üzenetváltás.

Sűrűsödnek a leállások a családtámogatásokat, nyugdíjfolyósítást, önkormányzati pénzügyeket, állampapír-forgalmat bonyolító Magyar Államkincstár (MÁK) informatikai rendszereiben. Kedden arról adtunk hírt, hogy a napelem-pályázat hétfői indulása után lefagyott a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ), majd a rendszerhiba szétterült az állami informatikai rendszerben.

Akárcsak a fenti rendszer esetén, az államkincstárnál is nemrég zárult le egy hatalmas informatikai projekt. A 14,7 milliárd forint uniós támogatásból megvalósított fejlesztés részeként az államkincstár új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét. Bugár Csaba, a MÁK elnöke a tavalyi projektzáró ünnepségen külön kiemelte, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen rengeteg állami szolgáltatáshoz, többek között a nyugdíjmegállapításhoz, a családtámogatásokhoz, illetve az állampapír-forgalmazás területén értékpapír-nyilvántartási számlákhoz, valamint a Kincstári Start-számla-szolgáltatások (például TeleKincstár, WebKincstár, MobilKincstár) biztosításához szükséges informatikai rendszerekről van szó.

Az elnöki büszkélkedéshez képest elég sokszor megakad az újjászületett rendszer. A MÁK az új évet is azzal kezdte, hogy egy időre elérhetetlenné vált több weboldala. Így az ügyfélkapus számlanyitási szolgáltatások – értékpapír nyilvántartási-számla, Kincstári Start-értékpapírszámla, az állampapírokhoz és babakötvényekhez kapcsolódó tranzakciók – is szüneteltek január 4-én. A MÁK karbantartással magyarázta a hibát az ügyfeleknek, ahogy december közepén is ez volt az oka a honlap elérhetetlenségének. S ezek csupán az ügyfelek által kívülről is érzékelhető problémák. A Népszava információi szerint ennél gyakoribbak a belső rendszerhibák, köztük például a nyugdíjügyeket érintő informatikai rendszereknél. Ez húzódhat például annak hátterében, hogy hónapokat kell várni az előzetes, ügyfelek által kért nyugdíjszámításokra, illetve az első nyugdíj folyósítására.

„A Kincstár informatikai rendszere megbízhatóan működik, a tervezett karbantartásokon túl esetlegesen felmerülő problémákat a szakemberek soron kívül elhárítják” – válaszolta a Népszavának a MÁK, hozzátéve „a szolgáltatásokat több informatikai szakrendszer biztosítja. Ezek működtetését a mindenkor hatályos jogszabályok szerint, az informatikai ágazatban bevett gyakorlatok betartásával végzi”. Végezetül leszögezték, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy „az egyes szolgáltatások mögött működő szakrendszerek üzembiztonsága hiánytalanul megfeleljen az ügyfelek érdekeinek”. Az ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálása érdekében folyamatosan fejlesztik a rendszert. A MÁK válaszában határozottan visszautasította, hogy adatvesztés, sérülékenység, nagyobb összeomlás történjen, az erre vonatkozó felvetést spekulációnak tartotta.

Ennek ellentmondani látszik számos, lapunk birtokába került belső üzenetváltás, amelyek szerint a rendszerhibák korántsem annyira ritkák. 

November elején például többször is központi hiba lépett fel a GovSys1 és GovSys2 rendszerben, ami a többi szakrendszerre is kihatással lehetett. De probléma volt a nyugdíj és társadalombiztosítási – a NYUGDMEG, a KELEN, EETÜR – rendszerekkel is. A Kincstár Hold utcai központjában, ahol szeptemberben avatták az új ügyfélszolgálatot, eredeti formájában helyreállított, több mint száz éves Pénztárteremben, illetve a Váci út 71 és 188. alatti államkincstári épületekben is akadoztak a hálózati kapcsolatok. Más üzenetekből az olvasható ki, hogy december elején több mint egy tucat – a többi között a nyugdíj és társadalombiztosítási – rendszerre kiterjedő központi hiba lépett fel. A két ünnep között újra központi hiba lépett fel, amikor is az eAdat rendszer nem volt elérhető, amit ugyan javítottak, de lassulásra figyelmeztették a rendszerhasználókat.

A MÁK meghatározott informatikai rendszereinek külsős üzemeltetésére idén júliusban harmadszor írtak ki tendert 3,7 milliárdos keretösszeggel, ami kicsit soknak tűnhet, lévén nem sokkal előtte zárták le a fent említett több milliárdos informatikai fejlesztést. 

Az eljárás során két igen érdekes dokumentum is íródott. Az egyikben a MÁK elnöke maga adott ki referenciaigazolást a fentebb említett tenderen induló egyik cégnek, a kincstár bejáratott szerződéses partnerének, a New Age Software (NAS) Kft-nek. Ebben 2020 januárja és 2022 decembere közötti időszakra összesen 1,39 milliárd forint értékű munkát igazolt. Mint írja: „a 2004-es szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt”. A gond csak az, hogy a Népszavához került ellenőrző táblázat szerint az igazolásban igazolt feladatok közül többről azt állították a MÁK főosztályai, hogy azokat nem látta el a cég, vagy nem nyilatkoztak róla, a táblázatban üresen maradt az adott tevékenységre vonatkozó sor. A NAS Kft-vel a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést többször is módosították. A cég díjazását 2021-ben nettó 484,3 millióban, 2022-ben 603,7 millióban, míg 2023-ban 620 millióban határozták meg.

A másik dokumentum a MÁK válasza a NAS eljárás során benyújtott vitarendezési kérelmére. Ebben a kincstár leszögezi, hogy a GovSys rendszereket még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) rendelte meg és közpénzből kifizetett ellenszolgáltatás fejében megszerezte ezek tulajdonjogát. A MÁK hangsúlyozza: „az ONYF jogutódjaként jogszerűen használja ezeket és ha harmadik személy akadályozza ezek további használatát, (…) akkor fellép a jogsértővel szemben”. Ezzel párhuzamosan a NAS és a céggel egyazon tulajdonosi körbe tartozó Professzionál Zrt. levelet írt Bugár Csaba MÁK-elnöknek, amelyben kijelentik, hogy

a NAS rendelkezik a GovSys rendszerek továbbfejlesztésének, felhasználói támogatásának kizárólagos jogával.

A MÁK szeptemberben visszavonta a szóban forgó KM4 - A Magyar Államkincstár Társadalombiztosítási és Nyugdíjügyi területek szakrendszereinek működéséhez szükséges üzemeltetés-támogatás és fejlesztés” megnevezésű nyílt tender felhívását. Néhány nappal később zárt, meghívásos tendert hirdettek a GovSys rendszerek támogatására és fejlesztésére, amelyre egyedüliként a NAS Kft-t hívták meg, amely – minő meglepetés – a „legalacsonyabb árat tartalmazó érvényes ajánlattevőként” megnyerte a tendert. Bár az eredetileg 285 milliósra taksált beszerzésért 348 milliót kértek a közbeszerzési dokumentumok szerint. A visszavont tenderben szereplő többi informatikai rendszer üzemeltetésére szintén zárt eljárást indítana a MÁK. Ehhez azonban nemzetbiztonsági felmentésre van szüksége. Ha megkapják, akkor a kincstár a nyílt verseny helyett újabb tárgyalásos eljárás keretében választhatja ki szerződéses partnerét, amelynek nyertese ugyanazon tulajdonosi kör lehet, amely már évtizedek óta dolgozik az ONYF-nek, majd a kincstárnak.

A fentieket erősen pikánssá teszi, hogy a NAS Kft. egyik ügyvezetője és tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. Vágujhelyi a MÁK informatikai fejlesztéseit „fokozott figyelemmel kísérő” Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT) az elnöke, mellesleg a NAV elnöke, államtitkár és kormánybiztos is. Korábban a MÁK jogelőd ONYF főigazgató-helyettese volt. De más úton is összeérnek a szálak. Vágujhelyi 2003-tól 2010-ig a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. A céget a 2004-es szerződésben a NAS Kft. alvállalkozójaként jelölték meg. A vállalkozást jelenleg Lévai Tibor vezeti és a Trabzon Holding Kft. birtokolja, amelynek tulajdonosai szintén Vágujhelyi mostohatestvérei, Lévai Tibor és Lévai Tamás.

A Professzionál Zrt.-ben egyébként megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi éppen akkor volt a NAV informatikai elnökhelyettese, amikor Tiborcz Pétert kinevezték a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál (Vágujhelyit 2021-ben nevezték ki elnöknek). Ennek a „közös” korszaknak felettébb kínos ügye volt a korrupciós váddal illetett Microsoft-beszerzés.

Vágujhelyinek így a kincstár és az adóhatóság adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztosként olyan állami informatikai területre van rálátása, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A NAV lapunknak korábban küldött levele szerint „ez nem teremt összeférhetetlenségi helyzetet. Vágujhelyi Ferencnek sem a Pénzügyminisztérium államtitkáraként, sem kormánybiztosként semmilyen hatásköre vagy informális befolyása nincs a Magyar Államkincstár gazdálkodására, a szállítók kiválasztására”.

A MÁK tortájából természetesen jut a Mészáros Lőrinc köreiből induló, kurzusbarát 4iG-nek is, 

amely 2019-ben nettó 3,47 milliárdért vállalta a „21. század családtámogatása és nyugdíja" című projekt keretében a számlavezető rendszerfejlesztését, de a MÁK adatai szerint jelenleg is tucatnyi élő informatikai szerződésük van az államkincstárral mintegy 8,5 milliárd forint értékben. Sokan jól járnak tehát az informatikai fejlesztésekkel, bár korántsem biztos, hogy az adófizetők, akiknek a pénzéből finanszírozzák mindezt, a valódi nyertesek.