– Most nem jó itt magyarnak lenni. Nem az ukránok miatt. Orbán miatt. Szégyelljük magunkat, hogy Orbán így viselkedik. Az nem gond, hogy nem támogatja Ukrajna uniós- meg NATO-tagságát, azok a tárgyalások majd akkor kezdődnek, ha béke lesz, és eltartanak évekig, az most nem érdekes. Az viszont igen, hogy akadályozza az uniót Ukrajna támogatásában. Az unió meg fogja oldani nélküle is, de az akkor is szégyen, hogy Magyarország nem akar minket támogatni, és még azt se akarja, hogy az unió megtegye ezt. Ezzel Magyarország Putyin mellé állt, nem mellénk.
Az Ungváron élő, 53 éves mérnök, István így fogalmazta meg érzéseit. A feleségével két gyermeket nevelő, magyar, ukrán, szlovák és ruszin felmenőkről számot adó férfi – bár szavait magnóra mondta az egyik ungvári étteremben – kérte, hogy vezetéknevét ne írjam le, nem akarja, hogy utóbb bárki is „rászálljon”. Az Istvánnal kvaterkázó, magyar ismerősök is a mérnök igazságát erősítették, és úgy látták, hogy Orbán Viktor konfliktusa Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel az ukrajnai magyaroknak okoz igazán belső feszültséget. Rossz a közérzetük attól, hogy Magyarország nem segíti Ukrajnát az orosz támadók ellen.
Kárpát-Ukrajnában járva arról kérdeztem az ottani magyarokat, hogy miképp élik meg az Orbán-Zelenszkij ellentétet, illetve, hogy mennyire látják veszélyeztetettnek a magyarság kisebbségi létét, miután az ukrán törvényhozás az elmúlt években szűkítette az itt élő nemzetiségek nyelvhasználati jogát? Igaz, 2023 októberében Magyarország és a Velencei Bizottság elvárásai alapján kedvezően módosították a 2017-es oktatási törvényt (ami csak idén lépett volna életbe), ám az Orbán-kormány elégedetlen a változással, és a 2012-es állapotok visszaállítását várja.
A fenti kérdésekre másképp válaszoltak az ungvári és a környező falvakban élő magyarok. Abban viszont teljes az egyezség, hogy a végül hatályba nem lépő 2017-es oktatási törvény nyíltan kisebbségellenes volt. Hisz a tervek szerint ez a jogszabály 2024-től fokozatosan felszámolta volna az önálló nemzetiségi iskolákat, és a tantárgyak többségét csak ukrán nyelven oktatták volna.
– Ha egy magyar gyereknek a matematikát meg biológiát ukránul tanítják, attól az a gyerek nem fog jobban beszélni ukránul, viszont sokkal gyengébb lesz matekból és bioszból
– vélte István, majd hozzátette: – De módosították a törvényt, és így már nincs vele gond.
A közeli, túlnyomó részt magyarok lakta falvakban, Kistégláson, Csongoron, Szürtén is hasonlóan vélekedtek a helybéliek. A 6020 lelkes Nagydobrony lakóinak 98 százaléka magyarnak vallja magát, s az itt élő Balog Éva örül, hogy a 2017-es törvény nem lépett hatályba:
– Ugyanúgy magyarul tanítanak az iskolában, mint régen – mondta a két gyermeket nevelő, online értékesítéssel foglalkozó, 38 éves asszony. – A törvény azt akarta, hogy nemcsak a hivatalokban, de még a boltokban is ukránul beszéljünk. De ez értelmetlen, hisz két magyar nem fog a boltban egymással ukránul beszélni.
Gál Erika a dobronyi református líceum igazgatója is ezt mondta, ám hozzátette:
– Az viszont továbbra is hátrányos a magyar diákoknak, hogy az érettségin és az egyetemi felvételin ukránul kell vizsgázniuk. Nem volt ez így 1995-ben, amikor még én felvételiztem, a törvényt úgy kellene módosítani, hogy erre megint legyen lehetőség.
Az se szerencsés, hogy most, ha bemegyünk Ungvárra ügyet intézni, ott csak ukránul van rá mód. A kárpátaljai falvakban élő magyarok, ha értenek is ukránul, nem beszélnek olyan szinten, hogy hivatalos ügyekben megértessék magukat, ezért tolmácsot kell vigyenek magukkal.
Törvényt módosított Ukrajna, ezután gyakorlatilag szabadon lehet magyarul tanulni a kárpátaljai iskolákbanAmúgy a kárpátaljai magyar falvakban nem találkoztam húszas és harmincas éveikben járó férfiakkal. Ők vagy a fronton vannak, vagy elbújtak. Bár a mozgósítás alsó korhatára 27 év, ennek ellenére a 18-26 évesek közül is sokan elmenekültek a falvakból és gyakran Ukrajnából is. Balog Éva sem tudja, merre jár a férje. Eddig hétszer próbálták a férfinak kézbesíteni a behívót, de sosem találták otthon. Éva nem titkolja, hogy férje nem akar a frontra menni.
„Nem lesznek fiúk lassan. Mindenkit elvisznek” – Riport a háború szorításában élő Kárpátaljáról– Mi nem akarunk háborúzni – mondta Éva –, legyen minél hamarabb béke.
Tíz asszonyt kérdeztem meg Dobronyban, s valamennyien ugyanezt ismételték. Megjegyeztem nekik, hogy Zelenszkij csak akkor hajlandó tárgyalni a békéről, ha az orosz csapatokat kiűzik a megszállt területekről, vagy ha a támadók maguktól kivonulnak onnan, s erre egyelőre kevés az esély. Az asszonyok mindannyian azt válaszolták, hogy legyen előbb béke, és utána tárgyaljanak a területekről. Az asszonyok nem neheztelnek Orbán Viktorra azért, mert a magyar kormányfő nem akar fegyvert szállítani az ukránoknak, szerintük Orbán tudja, hogy mi a jó Magyarországnak. Többen úgy vélték: azért se lenne helyes, ha hazánk fegyvert szállítana, mert akkor az oroszok bosszúból bombáznák a kárpátaljai magyar falvakat.
Nagydobrony polgármestere, Nagy Ferenc viszont egyetért az ukrán elnökkel, hogy amíg Kelet-Ukrajnából nem távoznak az oroszok, addig nem szabad tárgyalni. Az állatorvos végzettségű, 49 éves, erős felépítésű férfi hazugnak tartja azt az orosz állítást, hogy a Krímben és Donbászban többségben voltak az oroszok, és ők akartak Oroszországhoz tartozni.
– Nem az oroszok voltak ott többségben, hanem az oroszul beszélő ukránok – érvelt Nagy Ferenc. – Valaha itt mindenki oroszul tanult az iskolában, én is, az ukránt az életben tanultam meg, és ma is gyakran előfordul, hogy orosz szavakat használok, mert nem jut eszembe a megfelelő ukrán szó. Az oroszul beszélő keletukrajnaiak százezrei menekültek el az orosz csapatok elől. Jöttek hozzánk is, volt, amikor félezer menekültről kellett itt gondoskodnunk. Ők csak oroszul tudtak beszélni, még se akartak Oroszországhoz tartozni. Ez a háború nem az ukrán-orosz ellentétről szól, hanem arról, hogy Ukrajna Európához akar tartozni, és Putyin ezt nem akarja. Nehéz lesz majd tárgyalni az oroszokkal, mert a zsoldosaik kínozták, megcsonkították, megölték, lefejezték a foglyokat, és ezt az ukránok sosem bocsátják meg. Ezekről a kegyetlenségekről a magyar tévé nem tudósít.
Megjegyeztem, hogy a kormányhoz közel álló média hallgatja el az orosz zsoldosok tetteit. A polgármester nem tiltakozott, ezért neki is feltettem a kérdést, hogy mindezek miatt, illetve azért, hogy Orbán eddig nem volt hajlandó tárgyalni Zelenszkijjel nem neheztel-e a magyar miniszterelnökre?
– Én egy falusi polgármester vagyok – felelte Nagy Ferenc rövid őrlődés után – nem foglalkozom nagypolitikával.
– Az se bántja, hogy az Orbán-kormány blokkolni akarja az unió Ukrajnának szánt segítségét?
– Orbánnak vannak szakértői, nagyobb rálátása van a nagypolitikai ügyekre, mint nekem. Zelenszkij és Orbán hamarosan tárgyalni fog, biztos vagyok benne, hogy megegyeznek.
Amikor szóba hoztam Nagy Ferencnek, hogy a falu szélén nem láttam magyar nyelvű helységnévtáblát, határozottan rázta a fejét, hogy ott van az, vagy, ha még se, akkor az útépítők szerelhették le, majd visszateszik.
– Most nincs útépítés.
– De nem rég volt – érvelt kitartóan –, nézze, a falunkban minden intézményen kint a magyar tábla, a hátam mögött – hisz látja – ott a magyar zászló. Az ukránok ezt nem ellenzik.
Magyarországon radikális jobbos körökben fel-felbukkan az a vélekedés, hogy Orbán azért „szorongatja” Zelenszkijt, mert azt reméli – a segítségért cserébe –- tárgyalhat az ukrán elnökkel a kárpátaljai magyar falvak területi autonómiájáról. Az általam megszólított ukrajnai magyarok alaptalannak látják ezt a feltevést. István, az ungvári éteremben így beszélt:
– Az ukránok már az autonómia-tervek felvetéséből is azt vennék ki, hogy Magyarország néhány falut vissza szeretne szerezni. Nincs olyan ukrán elnök, akivel erről tárgyalni lehetne. Ukrajna rettenetesen nagy áldozatot hoz azért, hogy keleten visszafoglalja a Krímet és Donbászt. Eközben harc nélkül mondjon le néhány faluról nyugaton, mert ott magyarok élnek? Képtelenség!
Orbán tudja ezt, és nem is ezért szorongatja Zelenszkijt, hanem mert bizonyítani akarja a választóinak, hogy kiáll a határon túli magyarokért. De most úgy tudna kiállni értünk igazán, ha Ukrajna mellé állna.
Fogyatkozó magyarság
Nehéz pontosan megmondani, hogy Kárpát-Ukrajnában jelenleg hány magyar él, hisz a háború elől sokan elmenekültek a térségből. 2001-ben még 152 ezer magyar élt a régióban, most a demográfusok 70 ezerre becsülik az itteni magyarság létszámát. A városokban jóval kisebb a magyarok aránya, a 116 ezer lelkes Ungvár 6-7, a 86 ezres Munkács 8, a 27 ezres Beregszász 45 százaléka magyar. A körzet falvai között viszont számos olyat találunk, ahol a magyarság aránya meghaladja a 95 százalékot. Ilyen például Akli, Dercen, Fornos, Nagydobrony, Szőlősgyula, Tiszapéterfalva, ezen felül tucatnyi olyan község van, ahol túlnyomó többségben van a magyarság.