Olaf Scholz kancellárnak idén is számos kihívással kell megküzdenie, a kezelésén túl mielőbb lépéseket kell tennie azért, hogy megakadályozza a szélsőjobb további térnyerését, arról nem is beszélve, milyen nehéz lesz egyben tartani a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberális FDP alkotta kormánykoalíciót és megakadályozni a nyilvánosság előtt folytatott vitákat. Bár az FDP tagsága egy belső, internetes felmérésen kis többséggel úgy döntött, a párt ne lépjen ki a koalícióból, nyugalom nem várható a kabinetben.
A világ több gazdasági szervezete borús előrejelzéseket tett Németország 2024-es gazdasági kilátására vonatkozóan. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint Németország a világ egyedüli olyan erős gazdasággal rendelkező állama, amelynek a GDP-je idén zsugorodik. Európa legnagyobb gazdaságának idén is folyamatos küzdelmet kell folytatnia a gazdasági válság következményeivel. Az autóipar, a német ipari korona egyik ékköve, szintén nehézségekkel küzd, miközben a költségvetési megszorítások várhatóan további problémákat okoznak a háztartások és a fogyasztók számára.
Ráadásul az OECD előrejelzése szerint Németországot hatalmas csapás érheti a világgazdaság lassulása miatt, a gyengülő kereskedelem és a világszerte magasabb kamatlábak miatt, amelyek átgyűrűztek az új évre.
A gazdasági stagfláció - vagyis a magas munkanélküliséggel és stagnáló kereslettel párosuló kitartóan magas infláció - miatt
A La Repubblica a minap azt írta, a szociáldemokraták a sikertelenség miatt Scholz lecserélésére készülnek, s a népszerű védelmi minisztert, Boris Pistoriust neveznék ki új kancellárnak. Ez esetben ugyan inkább hírlapi kacsáról van szó, de félő, hogy káoszba süllyed Németország, amelyből elsősorban az AfíD profitálhat.
Németország hasonló visszaesésen ment keresztül 2022 végén és 2023 elején, és a legtöbb előrejelzés szerint gazdasága idén 0,6 százalékkal csökken.
Ezek a híreket elégedettséggel vették tudomásul Oroszországban, különösen annak fényében, hogy – amint december közepén több német médium megírta – Vlagyimir Putyin nem sokkal az Ukrajna elleni 2022 februári agresszió után káoszba akarta süllyeszteni Németországot és energiaválságot akart előidézni.
A berlini kormány további sorsát illetően kérdéses, sikerül-e kiegyezni a gazdákkal. A lakosság több mint kétharmada támogatta a mezőgazdasági dolgozók tiltakozó akcióit, útlezárásait. De hogyan is megy valójában a német gazdáknak? Az alapvető konfliktus abból adódik, hogy a szövetségi kormány el akarja törölni a gazdák által a gépeikhez vásárolt gázolajra vonatkozó adókedvezményeket. A támogatást végül csak fokozatosan, három év alatt építenék le.
Az élelmiszerárak elmúlt években (itthon különösen jól) tapasztalható drámai emelkedésének haszonélvezői a gazdák voltak, akik elégedettebben is nyilatkoztak gazdasági helyzetükről, mint néhány évvel ezelőtt - derült ki a Német Gazdaszövetség által közzétett éves helyzetjelentésből. Ez a felmérés azonban még azelőtt készült, hogy a kormány bemutatta megszorító terveit.
Ennek ellenére a számok lenyűgözőek: a 2022-2023-as gazdasági évben a mezőgazdasági üzemek éves nyeresége csaknem feléve 115 ezer euróra emelkedett. Ez rekord,
bár a gazdaszövetség helyzetjelentésében megjegyzi, hogy gyakran a családtagoknak nincs más jövedelmük, ők is a gazdaságokban dolgoznak. A nyereséget tehát több ember között kell megosztani. A pluszbevétel azonban még ennek a figyelembevételével is jelentős.
A megszüntetendő dízeltámogatás - a német kormány agrárpolitikai jelentése szerint - évente 2900 eurót takarít meg egy átlagos gazdaságnak. Ez a 115 000 eurós nyereség mintegy 2,5 százalékának felel meg. Ez ráadásul csak egy kis, már-már elenyésző részét teszi ki az ágazatnak nyújtott összes támogatásnak. Átlagosan egy gazdaság a közelmúltban mintegy 48 ezer eurót kapott, amelynek nagy részét az uniós támogatások teszik ki.
Háromezer euró sem mindegy
Ez azonban az igazságnak csak az egyik része. A nyereség nagymértékben régiótól, a megtermelt élelmiszer jellegétől vagy a gazdaság méretétől is függ. Akadnak tehát olyan gazdák is, akiknek nem mellékes, megkapják-e a majdnem 3000 eurónyi támogatást. Az élelmiszerárak és a terméshozamok évről évre ingadoznak. Miközben a 100 hektárnál kisebb földterületű gazdaságok száma csökken, a nagyobb gazdaságoké nő. (100 hektár 140 futballpályának felel meg). Összességében a gazdaságok száma Németországban 2010 óta minden évben jó egy százalékkal, 259 ezerre esett vissza. Hubertus Bardt közgazdász, a kölni Német Gazdasági Intézet ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy a nagyobb gazdaságok olcsóbban termelnek, ami a fogyasztók javát szolgálja.
A német mezőgazdaságot érintő problémák közé sorolják a más uniós országok gazdaságaival folytatott kemény versenyt, a brüsszeli agrárpolitikát, valamint a magas áram- és bérleti díjakat. A gazdaszövetség szóvivője ezért azt mondta, hogy a tiltakozások nem kizárólag a dízel-támogatások eltörlése ellen irányultak, ez csak az "utolsó csepp volt a pohárban".
Lázadoznak a mozdonyvezetők is
Miközben a gazdák tiltakozását még több tartományi kormánypárti politikus is támogatta, a mozdonyvezetők szerdától hétvégéig tartó munkabeszüntetése kapcsán sok kritikus vélemény is elhangzott a németek részéről.
Németországban a mozdonyvezetők havi jövedelme 90 euróval magasabb az átlagbérnél. A szövetségi munkaügyi hivatal szerint a medián fizetés 2022-ben havi bruttó 3735 euró volt. Csak 2020-ban volt tapasztalható enyhe visszaesés, amikor csökkentették a munkaidőt. Mindazonáltal az elmúlt években apadt a különbség más foglalkozási csoportok fizetéséhez képest.
A mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL összesen 555 eurós béremelést követel. Ez azt jelentené, hogy a legtöbb mozdonyvezető havonta több mint 4000 eurót keresne. Ez még az inflációt is figyelembe véve is jelentős növekedés lenne. A GDL azonban azzal érvel, hogy a mozdonyvezetőket övező követelmények jobban hasonlítanak a pilótákéhoz, akik lényegesen többet keresnek náluk. Ráadásul egyes mozdonyvezetőknek a folyamatos „trauma miatt fel kell adniuk szakmájukat”, állítják.
A nagy kérdés az, sikerül-e elfojtani a tiltakozásokat, s megbékíteni a társadalom egy részét. Mielőbb szükség lenne erre, hiszen közeleg az európai parlamenti választás, majd szeptemberben a voksolás három keletnémet tartományban.
Érvek az AfD betiltására
Németországban újra és újra felmerül: be kellene-e tiltani az Alternatíva Németország (AfD) pártot veszélyes nézetei és az ultraszélsőségesekhez fűződő viszonya miatt. A napokban az ezt célzó kezdeményezéssel kapcsolatban kétségeit fejezte ki Frank-Walter Steinmeier államfő, a legnagyobb ellenzéki pártot, a kereszténydemokratákat irányító Friedrich Merz, valamint több más politikus.
A betiltást követelők számára meggyőző érvet jelenthet egy a napokban napvilágot látott jelentés. E szerint Roland Hartwig, az AfD elnöke, Alice Weidel tanácsadója novemberben részt vett szélsőjobboldali aktivisták találkozóján, amelyen arról a tervről tárgyaltak, hogyan utasíthatnának ki több millió bevándorlót az országból, köztük olyanokat, akik már német állampolgársággal rendelkeznek. Hírek szerint a találkozón még a CDU-hoz közel álló személyek is megjelentek.
A találkozó nagyon emlékeztetett azokra a tervekre, amelyek a nemzetiszocializmus idején zsidók és etnikai kisebbségek millióinak Németországból való kiutasítására irányultak.
Az ügyet megszellőztető Correctiv című szerint az említett Roland Hartwigon kívül megjelent Ulrich Siegmund, az AfD szász-anhalti frakcióvezetője és Tim Krause, az AfD potsdami politikusa is. Ám
még ijesztőbb volt az a tény, hogy mint kiderült, az úgynevezett Értékek Uniójának két tagja, Michaela Schneider és Simone Baum is részt vett a találkozón. Egy konzervatív egyesületről van szó, amelyet hat évvel ezelőtt alapítottak a kereszténydemokrata CDU azok a tagjai, akik nem értettek egyet az akkor még Angela Merkel által vezetett pártnak az elmozdulásával a politikai centrum felé.
Bár az egyesület hivatalosan nem része a CDU-nak, a kereszténydemokraták számára nagyon is komoly gondot, sőt támadási felületet jelent, hogy tagjai részt vettek egy olyan ülésen, ahol alkotmányellenes témákról tárgyaltak.
A találkozó előkészítése egy egykori fogorvos, a szélsőjobboldali Gernot Mörig nevéhez fűződik. A legfontosabb javaslatot, az úgynevezett „visszavándorlást” Martin Sellner, az Identitás mozgalom osztrák képviselője ismertette. A javaslat szerint a migrációs gyökerekkel rendelkező német lakosok és állampolgárok millióit deportálnák valamelyik afrikai országba.
A szélsőségesek csúcstalálkozója kapcsán megdöbbenését fejezte ki egy sor német politikus, köztük Olaf Scholz kancellár, aki egyúttal a bűnüldöző hatóságok gyors válaszlépésér[l tett bejelent;st. Mint az X közösségi oldalán megjegyezte, nem fogják megengedni, hogy bárki is származás szerint szegregálja a lakosságot. Azt is mondta, hogy nem szabad elfelejteni a történelmi tapasztalatokakat, utalva a nemzetiszocializmus időszakára.
A hétvégén Németországban Berlinben és Potsdamban is megmozdulást tartottak, figyelmeztetve a szélsőjobboldali veszélyre.
Párhuzamot vont a nemzetiszocializmussal több más német politikus is, köztük Christian Dürr, a liberális FDP európai parlamenti frakciójának vezetője. Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter felszólította a bűnüldöző hatóságokat, vizsgálják ki az AfD és a szélsőjobboldal közötti kapcsolatokat. Egyre több politikus is az AfD betiltását követelte, amelyet már több tartományban is megfigyelés alatt tart a belügyi titkosszolgálat a párt antidemokratikus tendenciái miatt.
