„Demokratikus rendszerekben is előfordul a lobbiérdekek érvényesítése mentén a törvényhozás befolyásolása, de nálunk ez lett a jogalkotás természetellenes és szokásos abszurd célja; noha kötelező lenne, az érdekeltekkel nem egyeztetnek, hatásvizsgálatot nem készítenek, és ez eredményez ilyen selejteket” – mondta a Népszava érdeklődésére Majtényi László jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora, korábbi ombudsman azt követően, hogy gyors megoldással kezelték a döntéshozók a magyar futball egyik nem eget rengető, de mindenképp tanulságos ügyét a múlt héten.
Egy korábbi válogatott labdarúgó, a ZTE jelenlegi sportigazgatója a Sportrádióban megemlítette, hátrányos a magyar futballkluboknak az idegenrendészeti törvény hatályos rendelete – amelyet egyébként a vélt vagy valós migráció visszaszorítása érdekében hozott a törvényalkotó –, mert
január 1. és február 29. között az idegenrendészet nem állíthat ki tartózkodási engedélyt a nem Európai Unióból és az Európai Gazdasági Térségből érkező állampolgároknak.
Márpedig a magyar futballklubok (sőt, állítólag a látványcsapatsportágak is) pont most szerettek volna szekérderéknyi nem EU-ból érkezett sportolót igazolni, hogy ezzel is lendítsenek az állami sportsajtó szerint folyamatosan javuló NB I nívóján. Egy nappal később a szövetség a sportállamtitkársághoz fordult, a kormány pedig ezek után átírta a jogszabályt, majd szombat reggel a rendészetért felelős belügyi és a sportállamtitkár közösen ünnepelhette a nagyszerű hírt, hogy „Megoldottuk az átigazolási kérdést!”
Kubatov Gábort nem érdekli a fideszes propaganda, multikulturális egyesületté változtatta az FTC-tAz eljárást praktikusan azzal indokolták, hogy „a 2024 évi kiemelkedő jelentőségű sport világeseményekre való felkészülés fontosságát szem előtt tartva és Magyarország sportérdekére tekintettel az érintett sportolók kérelmezhetik a belügyminisztertől a tartózkodási engedély kiadását.” Majtényi László szerint ezek azok a tipikus törvények, amelyeket lex-szel illetnek: „Ilyenek a kifejezetten személyre, vagy egy szűk csoportra írt törvények. Az utóbbi években lassan százas nagyságrendben, tömegesen láttunk ilyeneket.
A felvilágosodás óta érvényes elv, hogy ideális esetben a törvény a közjó érdekében megfogalmazott általános akarat, hiszen ez az alkotmány által meghatározott, demokratikus felhatalmazással létrehozott szabály. Az viszont, amikor személyre készülnek törvények, az a törvény eszméjével ellentétes” – fogalmazott a jogtudós.
„A legutóbbi botrányos törvénymódosítás például az volt, amikor az LMP akkugyárak kontroll nélküli építése elleni népszavazási kezdeményezését azzal lehetetlenítették el – ilyen a világon nincs –, hogy a támadott törvény címét a rendelkezés áthelyezésével megváltoztatták. De emlékszünk, volt olyan, amikor a törvénymódosítás egy külföldre akkreditált túlkoros magyar diplomata – lex Szapáry – kinevezését tette lehetővé. A sor hosszú, említhető például a volt sportolókról szóló lex Borkai, lex Mocsai, lex Schmitt is. Ezek a politikai kedvencekre írt törvények az alkotmányos elvekkel teljesen ellentétesek. De más kedvencekre, például a sportegyesületekre írt társasági adókedvezmény is bizarr alkotás, amikor a költségvetés helyett a sportklubokba kerül az adó, és lényegében rákényszerítik a nyereséges vállalatokat, hogy olyan tevékenységeket finanszírozzanak, amelyeket egyébként nem tennének” – fogalmazott Majtényi.
A jogtudós szerint az ilyen gyors törvénymódosítások tipikusan mutatják a formai és a tartalmi követelmények különbözőségét: formailag rendben van, az hozza a törvényt, akinek erre hatásköre van, ugyanakkor az alkotmányos társadalmi céllal összeütközésbe kerül, mert a parlamenti jogalkotásnak nem az a funkciója, hogy a kedvenceknek kedvezményeket adjon. Pláne ebben az esetben, hiszen a magyar állami propaganda évek óta sulykolja a migránsellenességet, aztán most kiderül, hogy ez sem vonatkozik mindenkire. Mindazonáltal megjegyezte: „A történet egyúttal jellemzi a törvényhozás minőségét.”