Amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket, befagyasztva marad a számára megítélt mintegy 20 milliárd euró felzárkóztatási és helyreállítási támogatás - közölte Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben (EP) szerda délelőtt tartott plenáris vitában. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor védelmébe vette a testület tavaly decemberi döntését, amellyel szabaddá tett 10,2 milliárd eurót a zárolt pénzügyi forrásokból: - Tavaly májusban Magyarország új törvényt fogadott el az igazságügyi reformról, amely megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét és korlátozza a politikai beavatkozás lehetőségét a rendszerbe. Mi ezt kértük, és Magyarország teljesítette - mondta beszédében a politikus, emlékeztetve a parlamentet, hogy az EB tiszteletben tartja a közösen megalkotott szabályokat. - Ez különbözteti meg a jogállamiságot az önkényuralomtól - tette hozzá.
A csaknem három órás vitában - amelyet összekötöttek a tavaly decemberi uniós csúcs értékelésével - a képviselők túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy az Európai Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának, amikor közvetlenül a brüsszeli állam- és kormányfői találkozó előtt szabadított fel több mint 10 milliárd eurót a Magyarországnak járó felzárkóztatási alapokból.
A liberális Guy Verhofstadt megfogalmazása szerint 10 milliárdba került, hogy a magyar miniszterelnök kiment a teremből, lehetővé téve, hogy a vezetők megállapodjanak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával. - Ugyanezt fogják csinálni a februári csúcs előtt is? - fordult a belga EP-képviselő Ursula von der Leyenhez. Ezzel utalt rá, hogy huszonheteknek a közelgő tanácskozásukon kellene tető alá hozniuk az Orbán által decemberben megvétózott megállapodást Ukrajna 50 milliárdos pénzügyi támogatásáról. Verhofstadt leszögezte:
ha a biztosi testület megint hagyja magát megzsarolni, akkor “nagy bajban lesz az Európai Parlamentben”.
Hogy ez pontosan mit jelent, több baloldali, liberális és zöldpárti hozzászóló kifejtette. Néhányan - például a momentumos Cseh Katalin és a német zöldpárti Daniel Freund - már kész tényként közölték, hogy az EP pert fog indítani a biztosi kollégium ellen az EU Bíróságán a 10 milliárdos döntés jogszerűtlensége miatt. Másokkal együtt Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő is sürgette, hogy a kormányokból álló EU Tanács végre lépjen és mondja ki: Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek az uniós értékek. Voltak, akik a budapesti kormány szavazati jogának megvonását követelték az EU-s intézményekben. Ismét felmerült, hogy az Orbán Viktor által kiépített “autokrata, oligarcha rendszerre” nem szabad rábízni az EU soros elnöki posztját idén júliustól.
Perrel fenyegetik az EP-képviselők az Európai Bizottságot, amiért fizet az Orbán-kormánynakRobert Fico kijelentette, hogy mindentől megvédi az Orbán-kormányt az Európai Unióval szemben- Nem értem, hogy juthatott az Európai Bizottság arra a következtetésre, hogy az igazságszolgáltatási reform megvalósult Magyarországon - fejtette ki Monika Hohlmeier bajor keresztényszocialista EP-képviselő, a befolyásos költségvetési ellenőrző bizottság elnöke. Ő azt is furcsállotta, hogy az Orbán-kormány uniós pénzből támogatja kínai elektromos autók gyártását. A politikus párttársa, Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető felszólalásában sürgette, hogy az Európai Bizottság adjon részletes magyarázatot, miért adott kedvező értékelést a magyar igazságügyi reformról.
Sokadjára szorgalmazta, hogy az állam- és kormányfői tanács végre vegye napirendjére a magyarországi jogállamiság helyzetének megtárgyalását.
A populista és radikális jobboldalhoz tartozó képviselők védelmükbe vették az Orbán-kormányt és kettős mércével vádolták a parlamenti többséget. Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt képviseletében helyeselte, hogy Orbán Viktor küzd az európai intézmények központosító törekvései és az illegális migráció ellen, valamint fellép a hagyományos családi értékek védelmében. A bukott lengyel kormánypárthoz, a Jog és Igazságosság párthoz tartozó Ryszard Czarnecki a Fidesszel vállalt szolidaritása jeleként magyarul mondta el felszólalását. A KDNP-s Hölvényi György - aki egyedüli magyarként ül az Európai Néppárt politikai csoportjában - azzal vádolta a baloldaliakat, hogy “magyargyűlöletből építik további politikai karrierjüket”.
Ursula von der Leyen a vita első háromnegyed óráját követően távozott az ülésteremből, amit a holland liberális Sophie in’t Veld elfogadhatatlannak nevezett.
A képviselők várhatóan csütörtökön szavaznak a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós támogatásokról szóló állásfoglalásról.
Petri Sarvamaa: Egy nap betelik a pohár
Sok függ attól, milyen eredménnyel zárul a februári brüsszeli csúcstalálkozó, amelyen az állam- és kormányfőknek meg kellene állapodniuk az Ukrajnát segítő 50 milliárdos pénzügyi csomagról – nyilatkozta lapunknak Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata EP- képviselő arról, mit vár a múlt héten elindított petíciójától. Az immár 125 aláírással ellátott levélben arra kéri az EP elnökét, hogy tegyen javaslatot egy parlamenti határozatra, amely felszólítaná a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsot a Magyarországgal szemben öt éve elindított hetes cikkelyes eljárás új szakaszba léptetésére, majd ennek nyomán az Orbán-kormány szavazati jogának a megvonására.
– Tudom, hogy a józan ész sokakkal azt mondatja: a tagállamok úgysem fogják felvenni a kesztyűt, mert mindig “jó okuk” van rá, hogy elhalasszák a döntést. Erre az a válaszom, hogy a történelemben már számtalanszor voltak hasonlóan reménytelennek látszó helyzetek, azután bizonyos okokból megváltozott az események menete. A Tanácsban nagy a csalódottság a magyar kormány magatartása miatt, és egy nap betelik a pohár.
A finn EP-képviselő visszautasítja a véleményt, miszerint az EP azért büntetné Orbán Viktort, mert más a véleménye, mint a többségnek: – A tagállamok nem azért frusztráltak, mert a magyarok másként szavaznak, hanem azért, mert szisztematikusan blokkolják a döntéseket és túszul ejtik a többi 26 országot.
Petri Sarvamaa fontos jelzésnek tartja, hogy a csütörtöki szavazás előtt álló állásfoglalásban a parlament öt frakciója leszögezi: itt az ideje, hogy az EU Tanács megállapítsa, Magyarországon tartósan és súlyosan sérülnek-e az uniós értékek. Ezután már csak egy lépés választaná el a tagállamokat attól, hogy az Orbán-kormányt sújtó szankcióról döntsenek. De az EP véleményét nem kell figyelembe venniük.
(H.K. Brüsszel)
