Az Európai Parlament (EP) csütörtökön szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról. A lapunk birtokába került ötpárti határozati javaslatban a képviselők felszólítják az EP jogi bizottságát, hogy állapítsa meg: az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben jogszerűen szabadított-e fel 10,2 milliárd eurót az országnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból. Egyúttal világossá teszik, hogy a jogi elemzésre azért van szükség, mert pert fontolgatnak az EB ellen a felfüggesztett pénzügyi források részleges feloldása miatt az Európai Unió Bíróságán.
Az Európai Bizottság azért döntött a kifizetések megkezdéséről 2023. végén, mert úgy értékelte, hogy a kormány teljesítette az igazságszolgáltatási függetlenségét megerősítő reformokat. A parlament ezzel ellentétes állásponton van: megítélése szerint Magyarországon még a közelmúltbeli reformok után sem független az igazságszolgáltatás, “mivel az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók”. Emellett azért is aggályosnak tartja a bizottsági határozatot, mert úgy látja, hogy Magyarországon továbbra sincsenek érvényben megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások az uniós költségvetés védelmében.
Utalt az Európai Bizottság, Magyarország kapott még 140,1 millió eurótMegszületett a kedvező bizottsági értékelés, Magyarország kap 10,2 milliárd eurótA közös állásfoglalás tervezetét jegyző kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali képviselők felszólítják az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárását és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A szövegben ugyanakkor nincs utalás arra, hogy a folyamat keretében a kormánytól meg kell vonni a szavazati jogot a döntéshozó kormányközi testületben, amiről a napokban 120 aláírással ellátott petíció született az EP-ben.
Az Európai Parlament “határozottan elítéli Magyarország miniszterelnökének cselekedeteit, aki az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és megsértve úgy döntött, hogy blokkolja a többéves költségvetés felülvizsgálatáról szóló határozatot és az ukrajnai segélycsomagot is”, olvasható az állásfoglalás tervezetében, amely rámutat, hogy az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak. Az EP szerint szükség van a döntéshozatal reformjára, hogy megszűnjön a vétójoggal való visszaélés az intézményekben.
A határozati javaslatban a képviselők ismét megkérdőjelezik, hogy az Orbán-kormány képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanács elnökségét 2024-ben, mivel nem tartja be az uniós jogot, az uniós értékeket és az őszinte együttműködés elvét.
Egyben felkérik a tagállamokat, hogy mielőbb találjanak megoldást az Európai Tanács elnökének idő előtti távozása miatt felmerülő problémára, amelyet az okozhat, hogy utód híján a magyar miniszterelnök töltheti be átmenetileg a posztot.
Az Európai Parlament végül mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi demokrácia további eróziója, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása, és különösen a “nemzeti szuverenitás védelmét” célzó csomag közelmúltbeli elfogadása miatt.