Újra utcára vonult a szerb ellenzék kedden este, miután a december 17-i előrehozott választások eredményének múlt hétvégi hivatalos kihirdetése nyomán megkezdődött Szerbiában a kormánykoalíció felállításának folyamata. A késlekedés annak köszönhető, hogy választási szabálytalanságok miatt 35 helyen december végén meg kellett ismételni a voksolást. A választási csalások miatt tüntető ellenzék a teljes választási folyamat megismétlését követelte, de az országos választási bizottság minden erre vonatkozó beadványukat és bizonyítékaikat elutasította. Belgrádban, ahol az ellenzék szerint a legnyilvánvalóbb visszaélések történtek – többek között kettős állampolgárságú boszniai szerbek szervezett helyszínre szállítása és szavaztatása – nem volt új szavazás.
Az immár hivatalos eredmények szerint január 12-től, a központi eredmények publikálásától számítva 30 napon belül meg kell alakulnia a köztársasági parlamentnek, majd ettől kezdődően 90 nap áll rendelkezésre a kormány megalakulására, azaz május elejére kell összeállnia az új szerb kabinetnek. Aleksandar Vučić államfő viszont szombaton azt nyilatkozta, reményei szerint legkésőbb márciusban feláll az új kormány. Ez azonban semmire sem garancia, az elnök nem először tolná ki az utolsó percig a kormányalakítást, holott nincsenek koalíció alakítási gondjai. Ez is egyik taktikai fegyverének tűnik, akárcsak az előrehozott választások erőltetése. Vučić tizenkét éve vezeti Szerbiát, kezdetben miniszterelnökként, majd államfőként, ebben az időszakban, 2012 óta a tavaly decemberi volt a negyedik előrehozott választás az országban annak ellenére, hogy Szerb Haladó Párt (SNS) gyakorlatilag mindenható az országban, szocialista és vajdasági magyar szövetségeseivel együtt alkotott parlamenti többségüket semmi és senki sem veszélyezteti.
A Szerb Haladó Párt (SNS) hétfői elnökségi ülése után Miloš Vučević pártelnök egyértelműen közölte: a köztársasági parlamentet akkor alakítják meg, amikor eldöntik, hogy kik alkothatják a parlamenti többséget, azaz kivel lép koalícióra az SNS. „Noha mi önállóan is többségben vagyunk, a Vajdasági Magyar Szövetséget is bevesszük, beszélünk a bosnyák pártokkal és a Szerbiai Szocialista Párttal, de nem zárunk ki még néhány pártot sem. Nem fogjuk elsietni a kormány megalakítását, meg akarjuk mutatni, hogy van erőnk új arcokat is felsorakoztatni”, idézte Vučević szavait a vajma.info portál.
A pártelnök szavai azt sugallják, Vučićék minél szélesebb koalícióra törekednek, minél több pártot próbálnak befolyásuk alá helyezni. A hatalom ölelése azonban Szerbiában is végzetesnek bizonyulhat, nem egy kisebb szövetségest olvasztott be az SNS. Legutóbb, 2021-ben épp a világhírű olimpiai bajnok vízilabdázó, a politikai pályáját 2012-ben ellenzékiként indító Aleksandar Šapić Szerb Patrióta Szövetségét (SPAS) olvasztotta be az SNS, majd 2022-ben a sportoló legenda lett Belgrád főpolgármestere, immár a haladók színeiben. Most olyan sajtóhírek láttak napvilágot, hogy netalán összeolvad a Szerb Szocialista Párt is a haladókkal, de Ivica Dačić pártelnök ezt hevesen cáfolta.
Miloš Vučević szerint az SNS elnökség egyelőre nem tárgyalt sem a miniszterelnök, sem a parlament elnökének személyéről. A szerb sajtóban ugyanis felmerült, hogy a következő kormányfő vélhetően nem Ana Brnabić lesz. A hivatalban lévő miniszterelnök kapcsán nem ez az első menesztéséről szóló hír, a 2022-es kormányalakításkor is az utolsó percig úgy tűnt, nem ő lesz Vučić új végrehajtója, mégis rá esett végül a választás.
Az EU-párti baloldali ellenzék kedden este kezdte újra a választási csalás miatti tüntetéseket Belgrádba, a nap folyamán korábban az egyetemi hallgatók demonstráltak a szerb közszolgálati rádió és televízió (RTS) székháza előtt.
A Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki mozgalom szerdán már azt közölte : panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz és azt kéri, a taláros testület semmisítse meg a decemberi választási eredményeket. A Szabad Magyar Szó vajdasági magyar portál szerint ez az eljárás azonban nem állítja le a köztársasági parlament februárra bejelentett megalakulását.
Jelen helyzetben ugyanis, miután a választási bizottság minden lényegi panaszt lesöpört az asztaláról, az Alkotmánybíróság az egyetlen testület, amely elrendelheti a választások megismétlését. Erre azonban várni kell, eleve csak a hivatalos eredmények kihirdetését követő 15 napos jogorvoslati idő letelte után nyújtható be a panasz, miközben a parlament és a kormányalakítás folyamata január 12-től számítva elindult.
A szerbiai ellenzéki kedélyeket tovább szítja, hogy szerdán bejelentették - házi őrizetben marad a decemberi ellenzéki tüntetésen részt vevő egyetemista, a 19 éves joghallgató, Dimitrije Radovanović. A fiút azzal gyanúsítják, hogy erőszakosan viselkedett a december 24-i tüntetésen, 26-a óta házi őrizetben tartják az egyetem kollégiumában és elektronikus nyomkövető lábbilincs használatára kötelezték. A döntés ellen fellebbezett a védelem, de a belgrádi Felsőbíróság szerdán elutasította szabadlábra helyezését.
De nem Radovanović az egyetlen hasonló helyzetben lévő egyetemista tüntető. Dimitrije Popovskit szinten a december 24-i tüntetés miatt kötelezték háziőrizetre és nyomkövető lábbilincs használatára. A szerb sajtó egy harmadik egyetemistáról is beszámolt, neve említése nélkül. Mindhármukat az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására történő felbujtással, illetve nyilvános rendezvényen elkövetett erőszakos magatartással vádolják. Védőügyvédeik szerint a foganatosított intézkedés eltúlzott és nem más, mint az elnyomás egyik formája.
