– A mára kialakult helyzetben potenciális veszély, hogy magyar munkavállalók vesztik el munkájukat és harmadik országbeliek lépnek a helyükre – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke hozzátéve: mindez úgy következhet be, hogy az érvényben lévő munkaügyi szabályoknak ez az eljárás nem mond ellent.
László Zoltán azután beszélt erről, hogy váratlanul közel hatvan munkavállalójától vált meg a Salgótarjánban üzemelő dél-koreai cég, az akkumulátorgyártásban érdekelt Bumchun, amely korábban milliárdos nagyságrendben kapott munkahelyteremtő állami támogatásokat. A közel hatvan elbocsátott hazai munkavállaló kölcsönzött munkavállalóként dolgozott az üzemben, ahol az elmúlt év végén vietnámi munkásokat tanítottak be. Előbbiek foglalkoztatására a hírek szerint mostantól azért nincs szükség, mert a helyüket épp az általuk betanított külföldi munkások veszik át – írta a 24.hu. Mindez Nógrád megyében történik, ahol országos összehasonlításban az egyik legmagasabb a munkanélküliség, és ezzel párhuzamosan a legnehezebb munkát találni az állástalanoknak.
A kölcsönzött munkavállalók esetében a foglalkoztatottak munkaviszonyának megszüntetése nagyon egyszerű. Amennyiben a kölcsönbe vevő, vagyis ebben az esetben Salgótarjánban a dél-koreai cég visszamondja igényét, akkor ez olyan gazdasági ok, ami alapján a kölcsönbe adó minden további nélkül megszünteti a munkaviszonyt.
A szakszervezetek erre már egy évvel korábban felhívták a figyelmet, és a mostani példa László Zoltán szerint láthatóvá teszi, hogy a foglalkoztatásban eljött az a pillanat, amikor a gazdasági érdek felülír más érdeket. A hírben szereplő magyar munkavállalókkal kapcsolatban az alelnök feltette a kérdést: miért természetes az, hogy itthon akkora számban található kölcsönzött munkaerő? A gond éppen a jogszabályi környezet, mert ebben hiába mondják ki, hogy elsőként magyar munkavállalót kell alkalmazni egy-egy meghirdetett álláshelyre. A salgótarjáni eset is azt mutatja, hogy itt nem meghirdetett álláshelyekről volt szó, és ezért nem érvényesülhet a magyar munkavállalók elsőbbsége. Ráadásul a kölcsönzött munkaerőtől olcsóbb megválni, mint a kétéves magyarországi munkaszerződéssel rendelkező harmadik országbeli munkavállalótól.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ebben az ügyben született sajtóközleménye vizsgálatot helyezett kilátásba, de éppen a kölcsönzött munkaerőre vonatkozó szabályozás sajátosságaira nem tért ki.
Vizsgálatot indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután ázsiai munkavállalók kerültek a magyarok helyére egy salgótarjáni akkumulátorgyárban