Tavaly véget ért a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023) programja, azaz EKF-év. Hazánknak az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása óta egyetlen, nem épp fényes tapasztalata volt az EKF-programmal, annak 2010-es pécsi megvalósítása ugyanis számos akadályba ütközött, a fejlesztési projektek megkésve készültek el, így a város hosszú időre építkezési területté változott. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Baranya megyeszékhelye végeredményben sokat profitált az EKF-címből, megépült a Kodály Központ, a Tudásközpont és a Zsolnay-negyed is, szebb arcot kapott a város. Veszprém példája tavaly megmutatta, a fejlesztések mellett szólhat a kultúráról és a vidékről is az EKF-év.
Rovatunk több ízben számolt be az EKF-év kulturális programjairól, ám igazán Veszprém környéki események kaptak reflektort: a várbeli ünnepélyes megnyitó, a Gyárkert-koncertek (itt lépett föl Iggy Pop), az INOTA, Holtszezon, Madách 200 és jazzfesztiválok, a Dubniczay-palota kiállításai. Az EKF-fel járó pénzeket – a tavalyi program teljes költségvetése 74 milliárd forint volt, melyből 72 milliárd költségvetési összeget a magyar állam biztosított, továbbá a VEB2023 számolhatott az Európai Bizottság kiegészítő hozzájárulásával, a Melina Mercouri-díjjal, ezzel 1,5 millió euró járt – elsősorban a infrastrukturális beruházásokra költötték, ezek után következtek a kulturális programok. Látszólag minden a tervek és vállalások szerint haladt, Péccsel szemben Veszprémben nem új épületeket húztak föl, hanem – részben a gazdasági válság miatt – kihasználatlan lehetőségeket aknáztak ki: így jött létre például a CODE Digitális Élményközpont az egykori Dimitrov Művelődési Házban és az ActiCity tánc- és mozgásművészeti központ az egykori gyerekkórház épületében. Felújították a Laczkó Dezső Múzeumot, megnyitott a Vár utca 17. szám alatt a FOTON Audiovizuális Centrum, mely mozi, előadóterem, kávézó, kiállítótér is egyben. Új rendezvényközpont is nyílt a Deák Ferenc utcában. Az EKF-év nem szakadt meg: a nyáron koncertektől hangos Gyárkert január végéig nyitva lesz, korcsolya- és hófánkpályával várja az érdeklődőket, a FOTON népszerűsége sem lankad, de 2024 beköszöntével látványosan lecsökkent a programok mennyisége.
A VEB2023 különlegessége volt, hogy bevonta a régiót is, így – korábbi cikkünkből vett hasonlattal élve – Bakonybéltől Marcaliig, Inotától Hévízig összesen 116 település csatlakozott. Az EKF-évről két falu vezetőjét kérdeztük. Somogyszentpál község polgármestere, Poszáné Szabó Edit boldog volt, amikor eljutott hozzá az EKF-évhez való csatlakozás híre, hiszen a közösségi programok szervezésére van a legnagyobb szüksége a falunak – bár a turizmus fellendítése is szempont, közel sem olyan fontos, mint a helyi értékek bebetonozása – tette hozzá a polgármester, aki a településről elmondta, a falu arculatát mára igencsak meghatározza, hogy a középületeket ifjú művészek festményei díszítik a Street Art Fesztivál eredményeként. – A helyiek közül sokan jelezték, hogy ők is szívesen látnának falfestményeket a házukon, így ez a projekt folytatódik, ráadásul az itt lakók aktív bevonásával. A Pajta Program részeként a Független Színház művészei is tartottak előadásokat és workshopot, amit szintén szeretnénk folytatni a jövőben – sorolta a 2023-as év eseményeit Szabó Edit, aki szerint kivétel nélkül, minden EKF-hez kapcsolódó programjuk értéket teremtett számunkra közösségépítési és kulturális szempontból. A falu első embere szerint a VEB2023 programjainak és kollégáinak köszönhetően Somogyszentpál neve úgy került be a köztudatba, mint egy olyan helyé, ahol pezseg az élet.
Lókút polgármestere a települést kis lélekszámú, az Öreg-Bakony egy völgyében megbújó, sokak elől eddig rejtve maradó faluként írta le, Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid elmondta, programjaikkal elsősorban a helyiek közösségépítését, identitáserősítését célozták meg – ezt fejezi ki pajta programunk címe: Új Huta Lókút-Rossbrunn, a huta kifejezés itt utal az üveghutásként érkezett német felmenőkre, ugyanakkor a huta felmelegítő, olvasztó szimbolikájára is – fejtette ki. – Az egykori iskola épületében, ahol 2015 óta nincs oktatás, a tantermekben közösségi színteret rendeztünk be, mely kis csoportoknak, kiállításoknak, színjátszásnak ad helyet. A különböző eseményekkel elsősorban a falubeliek számára kívántuk gazdagítani a kulturális kínálatot, de nem titkolt cél volt, hogy megnyissuk településünket az ideérkezők számára, hogy „felkerüljünk” a térképre – mesélte Hegyi Ilona. Az In Nochpa Shoft sorozat keretében elfeledett mesterségek alaptechnikáit tanulták újra, kézműves foglalkozásokat tartottak, de teret kapott a gasztronómia is: régi lókúti receptek alapján dolgoztak egy helyi nagymama vezetésével. – Láttam itt már apukát csutkababát készíteni, kilencévest a Hanzl-pangon (vonószéken) és kétévest nudlit sodorni – mondta a polgármester, aki hangsúlyozta, a nagyjából kéthetente megvalósuló sorozat nem ért véget. – Nagyon fontos számunkra a környékbeli települések nemzetiségi lakóinak elérése is – folytatta beszámolóját – a Hutások nyomában sorozatban például nemzetiségi tagozatos iskolásokat láttunk vendégül komplex német nemzetiségi foglalkozásra. Elindítottuk a Bakonyi Svábok Kerekasztala programot, július végén pedig egy kétnapos esemény keretében invitáltuk a bakonyi svábokat Lókútra. És amire én személy szerint is nagyon vártam: közel 250 év után ismét működött üveghuta Lókúton, ahol Telegdi Balázs, Pattantyús Gergely fújt az egykorihoz hasonlatos flaskákat. Programjaink nem fogyasztói, hanem résztvevői programok akár 1-2 napos fesztivál jellegűek, akár rendszeres kicsoportos események voltak. Eleve úgy terveztünk, hogy meg tudjuk tartani a fő elemeket. Egész biztosan folytatjuk az In Nochpa Shoft és Piknik Péntek programokat, folytatjuk a kisfilmek készítését, család- és helytörténetkutatási workshopokat. – A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt évben újraindult a kórusélet, elindult egy német nyelvművelő klub, alakult egy színházcsináló csapat és Lókútnak lett saját YouTube-csatornája. – Az anyagi keretek szűkebbek lesznek, de ahogy az egyik alkalommal félig tréfásan összegeztük: időközben pályázatból beszereztünk egy nagy rendezvénysátrat, mobilszínpadot, lett egy kórusunk, színjátszóink, a gyerekek elkezdtek táncolni, rájöttünk mennyiféle tehetség rejtőzött eddig a faluban, így már akár magunk is létre tudjuk hozni egy-egy esemény programját – zárta szavait.
Példaértékű pezsgés
A VEB2023 vezérigazgatóját, Markovits Alízt kérdeztük az elmúlt évről.
Egyedülálló kezdeményezés, hogy Veszprém nem önállóan, hanem a régiót bevonva viselte a címet tavaly?
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program – amely eseményeivel nemcsak a 2023-as évben, hanem már 2020 óta, a felvezető években is felpezsdítette Veszprém és a Bakony-Balaton régió mindennapjait – egy példaértékű és egyedülálló projekt volt Európában, hiszen nemcsak egyetlen város határain belül zajlott le, hanem egy teljes régióban. Az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert városok történelmében ehhez hasonlóra csak Essen és a Ruhr-vidék, valamint Marseille és Provence cím viselése esetében került sor, de nálunk messze kisebb léptékben. Mi Veszprém mellett 116 bakonyi és balatoni településsel karöltve valósítottunk meg több mint háromezer-ötszáz programot, amelyek között a szórakoztató események mellett számos közösségszervező, hagyományőrző, művészeti, irodalmi, gasztronómiai és zenés eseményt is találhattak az érdeklődők.
A nem veszprémiek számára mit jelentett ez az esztendő, érezhetően fellendült a turizmus?
A programhoz csatlakozott városok és falvak a legkeletibb Várpalotától a legnyugatibb Zalacsányig és az északi Bakonyszentkirálytól egészen az EKF-térség legdélebbi csücskéig, Marcaliig nemcsak a látogatók számára mutatták meg páratlan kulturális kincseiket, hanem arra is külön figyeltünk, hogy a helyiek is megismerjék a saját közvetlen környezetük adta unikális adottságokat. Az olyan komplex, helyi értékekre és kisközösségekre építő programok keretében, mint a Kultháló vagy a Pajta Program, olyan bázisok jöttek létre a Bakonyban és a Balaton körül, ahol az állandó lakók is és a látogatók megtalálhatták a számukra kedves workshopot, koncertet, kiállítást, előadást, beszélgetést vagy aktív kikapcsolódást.
Maradandó eredménnyel bírnak a fejlesztések, projektek, hagyománnyá válhatnak a kulturális programok?
Bár az EKF-év lezárult, számos tavalyi sikeres esemény a programunkból idén is folytatódik. Február végén például újra lesz Holtszezon Irodalmi Fesztivál Veszprémben. Ezen túl több olyan EKF-esként fogant új projekt is most bontogatja majd a szárnyait, mint például a CODE Digitális Élményközpont vagy a várnegyedben újjászülető Várbörtön kiállítás. Több korábbi program folytatása is várható, így érdemes 2024-ben és utána is figyelemmel kísérni Veszprém és a Bakony-Balaton régió történéseit.
R. E.
