Miközben a több mint egy éve alig változó ukrajnai frontvonalon egyre nő az orosz nyomás, s az a veszély fenyeget, hogy Oroszország felülkerekedik a szövetségesi támogatások elapadása miatt védekezni kényszerülő Ukrajnával szemben, a kijevi vezetés – kvázi ütemet tévesztve – béketerve szélesebb körű elfogadtatásának szentelte davosi szereplését.
Volodimir Zelenszkij kedden a lehetséges diplomáciai tárgyalások örvénye közepette érkezett a svájci városba, beszédében az ukrán béketervet népszerűsítette, és szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben. Kiemelte, hogy a nemzetbiztonsági tanácsadóknak rendezett vasárnapi konferencián 83 ország vett részt, hogy megállapodjanak az ukrán békejavaslat tervezetéről, s köztük minden korábbinál több, a globális délhez tartozó ország képviseltette magát. A résztvevők között azonban - természetesen - nem volt ott a magát nyeregben érző Vlagyimir Putyin Oroszországa, amely kerek-perec elutasította Ukrajna feltételeit.
Zelenszkijjel folytatott hétfői megbeszélése után Viola Amherd, Svájc szövetségi államfője meglepetésre beleegyezett, hogy országa még idén házigazdája lesz az ukrán békeformulát támogatók csúcstalálkozójának. Kijev terve teljes orosz kivonulást követel minden ukrán területről – beleértve a Krímet is –, valamint egyebek mellett jóvátétel fizetését és a háborús bűnök üldözését. Ám elemzők és még a javaslatot támogató politikusok is úgy vélik, hogy mindezek elérhetetlenek a jelenlegi hadszíntéri erőviszonyok mellett.
A New York Times (NYT) szerint Moszkva informális küldötteken keresztül jelezte, hogy Putyin elnök nyitott a tűzszüneti tárgyalásokra, ukrán tisztviselők azonban elutasítanak minden ideiglenes tűzszünetet, mert azt Oroszország szerintük csak arra használná fel, hogy átcsoportosítsa erőit és újra támadjon. Moszkva ennek megfelelően reagált a davosi fejleményekre. – Az ukrán hadsereg ellentámadása kudarcot vallott, és ha a jelenlegi tendencia folytatódik, „Ukrajna államisága hamarosan kétségessé válik” – jelentette ki Putyin kedden orosz városvezetők előtt. Az orosz elnök hozzátette: kizárt, hogy Oroszország feladja azokat az eredményeket, amelyeket a háború elmúlt másfél évében elért. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig egy Telegram-bejegyzésében egyenesen kijelentette, hogy az ukránok nem számíthatnak tartós békére, mert egy független ukrán állam léte a történelmi orosz területeken, mindig is okot szolgáltat majd a háborúra.
A Európából és a világ minden tájáról Davosba érkezett kormányzati tisztviselők és üzleti vezetők a NYT szerint továbbra is támogatásukról biztosították Ukrajnát, és aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az ország kritikus időszakban fogytán van a külső pénzügyi támogatásnak, de sokan a háború diplomáciai befejezését szorgalmazták. Az Ukrajna támogatását ellenző Donald Trump hétfői előválasztási sikere pedig egy olyan amerikai elnökválasztási kampány kezdetét jelezte, amelyben Ukrajna súlya az esetleges tárgyalásokon Trump nyerési esélyeitől függően fog csökkenni vagy növekedni – mondta egy elemző az amerikai lapnak.
A Politico amerikai hírportál szerint az ukrán vezetők a héten Davosban kínai tisztviselőkkel, esetleg Li Csiang kínai miniszterelnökkel is szerettek volna találkozni, de Zelenszkij a kívánt találkozó nélkül kellett hazautazzon. Közvetlenül a svájci Alpokban tartott újabb békekonferencia előtt Andrij Jermak kabinetfőnök azt mondta, elengedhetetlennek tartják, hogy Kína csatlakozzon a béketárgyalásokhoz. Kína azonban egy lépést sem tett, hogy elkötelezze magát a tárgyalások mellett.
A Politico szerint ez a legutóbbi jele annak, hogy Kínának nem áll szándékában szorgalmazni az orosz elnök Ukrajna elleni teljes körű háborújának befejezését. Ehelyett Oroszország oldalára állt, és katonai célú anyagokkal látta el erőit, a nyugati nyomás és szankciók ellenére megtámogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit.