Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről - mondta Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, helytelen az az út, amely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamász iszlamista terrorszervezetet. Izrael nem építhet békét pusztán katonai eszközökkel - magyarázta. Mostantól nem beszélek a közel-keleti békefolyamatról, hanem csak egy kétállami megoldás folyamatáról – fogalmazott.
Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a Gázai övezetben a humanitárius ellátást biztosítani kell azoknak a százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte, Gázai övezetben azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség. Vissza kell térni a békefolyamathoz, amelynek két egymás mellett békében élő állam létrehozásához kell vezetnie. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban - közölte.
Beszélt arról is, hogy mivel a katonai beavatkozás nem hozhat tényleges megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni. A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.
Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amig a Hamászt fel nem számolják. Elmondása szerint ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett. Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást - hangoztatta a német külügyminiszter. (A kétállami megoldást támogatja egyébként gyakorlatilag az egész világ, kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányát, illetve azokat az izraelieket, palesztinokat és Közel-Kelet-szakértőket, akik többsége minden közelmúltbeli felmérés szerint elutasítják az elképzelést – a szerk.)
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Izrael finanszírozza a HamásztFeiszal bin Farhán Ál Szaúd, Szaúd-Arábia külügyminisztere a CNN-nek adott vasárnapi interjújában ugyancsak arról beszélt, hogy Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, amíg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére.
A Gázai övezet háború utáni újjáépítésével kapcsolatban Feiszal bin Farhán Ál Szaúd a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmából adott interjújában azt mondta, ha sikerül olyan egyezségre jutni, mely után a felek nem ugyanebben a helyzetben találják magukat, akkor bármiről lehet beszélni. „De ha csupán visszatérünk az október 7. előtti status quóhoz, úgy, hogy az újabb, a mostanihoz hasonló helyzethez vezet, mint az már megtörtént, akkor nem ülünk tárgyalóasztalhoz” - jelentette ki. Elmondta továbbá, hogy Rijád legfontosabb célja a feszültségcsökkentés és a civilek védelme. „Azt látjuk, hogy Izrael szétmorzsolja Gázát és az övezetben élő civileket. (...) Ez teljes mértékben szükségtelen, abszolúte elfogadhatatlan, ennek azonnal véget kell vetni” - fogalmazott a tárcavezető.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban mereven elzárkózott a palesztin állam megalakulásától, a Gázai övezetet pedig a harcok végeztével határozatlan idejű katonai felügyelet alá vonná.
Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket. Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot.
A palesztinok a saját államukat az 1967-es határok között, a Gázai övezettel együtt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal akarják megalakítani, ám az erről szóló tárgyalási folyamat csaknem 15 éve megszakadt.
A jelenleg a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén. Az offenzívában 1200 ember meghalt, több mint 3000 megsebesült, emellett Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. 132-en feltehetően még az övezetben raboskodnak, 28-an pedig valószínűleg már meghaltak. Válaszul Izrael megtorló háborút indított, amelynek következtében a Gázai övezetben mostanáig több mint 25 ezer palesztin vesztette életét és humanitárius katasztrófa alakult ki a térségben. Az áldozatok mintegy kétharmada nő és gyerek. Az ENSZ adatai szerint már legkevesebb 1,7 millió gázai lakosnak, az övezetben élők több mint 80 százalékának kellett elmenekülnie az otthonából.
Izrael elutasítja a feltételeket, a Hamász szerint most már nincs esély a túszok visszatérésére