Oroszország;elnökválasztás;

Sorok kígyóznak a Nagyezsgyint támogató aláírásokat gyűjtő irodáknál, pedig ő is csak „őfelsége” kirakat- ellenzéke

- A remény nevébe kapaszkodnak

Az orosz közösségi médiában megjelenő képeken rengeteg ember akar feliratkozni egy ellenzékinek gondolt háborúellenes jelölt ajánlólistáira.

Nem csak az orosz internethasználók döbbennek meg azon, hogy egyáltalában gyűjthet aláírásokat Borisz Nagyezsgyin az Állampolgári Kezdeményezés nevű alakulat parlamenten kívüli jelöltjeként. A külföldi kommentátorok, emigrációba, vagy az orosz közélet peremére szorult politikusok is lehetőséget látnak a hatvanas férfiben. Többen felszólítottak Nagyezsgyin támogatására, egyebek között Mihail Hodorkovszkij (egykor a leggazdagabb orosz címmel büszkélkedő kőolaj-mágnás, akit Putyin sok évre börtönbe csukatott, majd emigrációba kényszerített), a lágerbe zárt Alekszej Navalnij harcostársai, vagy a háborúellenes Jekatyerina Duncova, akit a jelöltségtől a központi választási bizottság, majd a legfelsőbb bíróság formális okok miatt zárt el. A negyvenéves újságírónő korábban egy regionális parlament képviselője volt. Háború- és gyűlöletmentes Oroszországot hirdetett. A hatalom azt feltételezhette, hogy túl sok női szavazót, békepárti polgárt vonzana, s ezzel rontaná a Putyinnak ígért nagy győzelem esélyét. Letiltották.

Nagyezsgyin nem ismeretlen arc: harminc éve szerepel az orosz politikában, általában az üzletbarát liberális színekben jelent meg. Az utóbbi években azzal vált ismertté, hogy a kormánypropaganda fontos beszélgetőműsoraiba is behívták – ő szolgáltatta a kormánykritikus hangot például a szélsőségesen Putyin- és háborúhívő Vlagyimir Szolovjov talk-showjában.

Az orosz elnökválasztás március 15-17-én lesz. Jelenleg a jelöltek regisztrálása zajlik. A parlamenti pártok automatikusan jogosultak jelöltet állítani, a törvényhozáson kívüli érkezőknek 100 ezer támogató aláírást kell összeszedniük a hatalmas állam 40 különböző területén. Az aláírásgyűjtés sem magától értetődő persze, Nagyezsgyin viszont átment a szűrőn. Sokan az életrajzában találnak erre magyarázatot. A Moszkvai terület Dolgoprudnij nevű városában élő fizikus végzettségű férfi a kilencvenes években már a hatalom legfelsőbb köreinek közelébe jutott. Tanácsadója volt Borisz Nyemcov akkori miniszterelnök-helyettesnek. (A liberális politikust kilenc éve ölték meg bérgyilkosok Moszkvában.) 1998-ban pedig Szergej Kirijenko akkori kormányfő tanácsadója is volt, ezután a liberális Jobboldali Erők Szövetsége színeiben bejutott a Dumába. Kirijenko ma az orosz politika centrumának számító elnöki hivatal helyettes vezetője, hozzá tartozik a belpolitika tervezése és irányítása. Az ő engedélye híján Nagyezsgyin nem jelenhet meg a politikában. Érthető az elemzői feltételezés, miszerint alaposan kigondolt politikai-technológiai elgondolás keretében dobhatták be Nagyezsgyint a kampányfolyamat első felébe. Egy kis reményt – ez a szó van a jelölt családnevében - löktek a társadalom hallgatag és ellenzéki oldalának.

A történelmi analógiák alapján jogos gondolat, hogy az orosz politikát és társadalmi életet ma kizárólag a háborús helyzet határozza meg. Valóban, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát az addig is többnyire elnyomott ellenzéki megnyilvánulások gyakorlatilag tilosak. Előbb-utóbb börtönbe kerül, aki a háborút ellenzi, azt agressziónak nyilvánítja, Ukrajnával szimpatizál, aki egyetért a nyugati értékelésekkel, vagy egyszerűen a háborút háborúnak nevezi. Egyre totálisabb az orosz nacionalista nagyhatalmi eszmék államelméletként való megjelenése, a tekintélyelvű Nyugat-ellenesség, mint kötelező ideológia. Ezzel együtt az orosz politikai hatalmi centrum nem mond le formálisan a demokrácia intézményrendszerének fenntartásáról. Rendre megtartják a választásokat, s nagyon odafigyelnek a szavazás eredményére.

A Rigában szerkesztett Meduza orosz hírportál a Kremlhez közeli források alapján azt írja, hogy az orosz elnöki hivatal politikai tervei szerint az idén Putyinnak a korábbi 70 százalékosnál jóval meggyőzőbb eredményt kell elérnie. Ez demonstrálná, hogy az orosz társadalom támogatja az agressziót elindító politikust és egész politikai konstrukcióját. A Meduza szerint Kirijenko politikai technológusai úgy akarták ezt produkálni, hogy eközben a több, mint húsz éve hatalmon lévő elnöknek „valódi” kihívói legyenek. Ezt csak részben sikerült elérniük, mert nem indul a posztért Gennagyij Zjuganov, az ortodox kommunisták 78 éves vezetője és Alekszej Nyecsajev, a liberális üzleti körök Új emberek nevű pártjának vezetője. Mindketten második vonalbeli politikusokat küldtek Putyin ellen, ami zavarja a képet. Az is zavaró, hogy az Új emberek jelöltje Vlagyiszlav Davankov, a Duma 39 éves alelnöke lesz. Esetleg elgondolkoztatja a szavazókat, hogy Putyin harminc évvel idősebb nála. Ezek a pártok természetesen lojálisak a hatalomhoz, ez a rendszer kvázi-ellenzéke, csakúgy, mint a Liberális Demokrata Párt, amely engedelmesen elnökét Leonyid Szluckijt jelöli. A politikai tervek szerint tehát látványos névkínálat lesz a jelöltek között, miközben egyikük sem vonja kétségbe az Ukrajna elleni háború jogosságát és azt sem, hogy Vlagyimir Putyin bölcsen irányítja az orosz államot.

Ebben a helyzetben bukkan a felszínre Borisz Nagyezsgyin, akinek jelöltségét a központi választási bizottság december 28-án regisztrálta. Január 22-én állítólag már 80 ezer aláírást gyűjtött össze, ha összejön a százezer, s a hatóság nem talál benne hibát, akkor számít majd hivatalosan is elnökjelöltnek. A megfigyelők többsége ezt továbbra is kizártnak tartja.

Nagyezsgyin kiáltványa 

A 61 éves fizikus végzettségű politikus dokumentumot tett közzé, amelyben magát „Vlagyimir Putyin politikája elvi ellenfelének” állítja. Azt már eddig is tudhatták róla a tévénézők, hogy Nagyezsgyin a „különleges hadművelet” (így nevezi Putyin és Orbán az ukránok elleni véres háborút) azonnali befejezéséért lép fel. Azt is írja ebben: „Az elmúlt száz évben kétszer jutott az állam a zűrzavar és széthullás korszakába. Ismét a tekintélyelvi uralom és a militarizáció útjára tértünk. Nem bocsátom meg magamnak, ha nem próbálok meg fellépni ez ellen.”

Ezen kívül a következőket ígéri elnöki programként a választóknak:

* visszaállítja a korábbi nyugdíjkorhatárt

* szakít a hatalom eddigi központosítottságával

* visszaállítja a polgármesterek közvetlen választását

* megszünteti a kötelező sorkatonaságot

* felülvizsgálják az elmúlt 15 év törvényhozását

a magángazdaság erőteljesebb támogatást kap

Jelentősen gyarapítja mandátumainak számát a két szélsőséges-populista frakció az Európai Parlamentben. Ez derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács legújabb felméréséből.