Több tucat üzlet tulajdonosa fogott össze Budapest belvárosában annak érdekében, hogy véget vessen a szinte egymást érő vásároknak az V. kerületi Erzsébet téren –tudta meg az rtl.hu.
A problémát az okozza, hogy a vevők egy része az időszakos utcai vásárokon keresztül érkezik meg az állandó hellyel rendelkező boltokhoz, így ők jó eséllyel kevesebbet, vagy egyáltalán nem vásárolnak.
– Nekünk az épületek aljában állandó boltjaink vannak, amelyek fenntartása nagyon drága. Minden hónapban fizetjük a bérleti díjat, az adót, az alkalmazottak fizetését, erre szinte egész évben elénk tesznek olyan utcai árusokat, akik gyakorlatilag ugyanazokat a termékeket árulják, mint mi – mondta a portálnak egy névtelenséget kérő üzlettulajdonos. Szerinte a vásárok miatt keletkező konkurencia legalább 30 százalékkal csökkenti a bevételeiket, ez pedig akkora kiesés, hogy már azon is gondolkodott, bezárja a boltot. Előtte viszont összefogott több környékbeli üzlettulajdonossal, hogy valahogy elérje, legyen kevesebb vásár a környéken.
– Nem azt szeretnénk, hogy egyáltalán ne legyen utcai vásár Budapest belvárosában. Erre igenis szükség van, jó a hangulata, és ha bizonyos keretek között működik, akkor a mi forgalmunkra is jó hatással van. Mi csak azt szeretnénk, ha a rendezvények időtartama nem lépné át a rendeletben meghatározott kereteket
– hangsúlyozta.
Az ilyen esetek megelőzése érdekében ugyanis jogszabály rögzíti, hogy évente legfeljebb 20-20 napig lehet tartani (húsvétkor, advent idején, karácsonykor és szilveszterkor, valamint plusz egy választható időben) olyan utcai árusítással is járó rendezvényt, ahol a vásárokban megszokott termékeket (például ékszer, bőrdíszmű, hagyományhoz kapcsolódó portéka) lehet árulni.
Ez az árusok szerint azt jelenti, hogy évente összesen 80 napig lehet ilyen vásárt engedélyezni. Az Erzsébet téri terület tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által kiadott adatokból ugyanakkor egyértelműen kiderül,
2023-ban legalább 140 napra kötöttek szerződést abból a célból, hogy valamilyen vásárt tartsanak.
Ugyanezen a helyszínen voltak egyéb rendezvények is, további 39 napig tartott például a Nyárköszöntő fesztivál, és 9 napig Töltöttkáposzta fesztivál.
Az rtl.hu megkeresésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közölte, a megkötött szerződésekben mindig rögzítik, hogy a vállalkozó felelőssége a szükséges engedélyek megszerzése, és miután a vagyonkezelő nem hatóság, a szabályok betartását nem tudja ellenőrizni. De az illetékes kereskedelmi hatóság, azaz az V. kerület jegyzője arról tájékoztatta, hogy
ha az esemény alkalmi rendezvény, akkor nem minősül a rendeletben szabályozott közterületi értékesítésnek, így azt nem is kell bejelenteni a hatóságnál.
A fideszes vezetésű kerület jegyzője, Sélley Zoltán pedig közölte, hogy a kereskedők a jogszabályban meghatározott időtartamra jelentettek be közterületi értékesítést, és ezt alátámasztja a kerület nyilvántartása is. Ennek alapján szerinte a vásárok nem lépték túl a jogszabályban meghatározott időtartamot. Hozzátette, hogy ha az Erzsébet téren alkalmi rendezvényt tartanak, az nem bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység (kivéve: alkalmi vendéglátóhely), ezért a kerületnek nem lehet hivatalos tudomása arról, hogy az mettől meddig tart, ki a szervezője, és hogy mi a rendezvény elnevezése.
Az üzlettulajdonosok azonban nem értik, hogyan lesz az MNV szerződésekben még vásárként szereplő eseményből alkalmi rendezvény. A portál információi szerint csütörtökön gyűlést is tartottak, ahol arról döntöttek, milyen további lépéseket tesznek az ügyben.
Az MNV közérdekű adatigénylésre megküldött adataiból az is kiderült, hogy kik kereshetnek a vásározásból az Erzsébet téren:
a szerződő felek között található a Fröccsterasz Kft, amelynek végső tulajdonosa cégein keresztül az a Varga Lajos, aki a céginformációk alapján a Valton-Sec Zrt.-ben is minősített többségű befolyással bír.
de tarthatott rendezvényt a Szini családhoz, Hámori Józsefhez, Vajda Mártonhoz és Nádas Patrikhoz köthető kör is (Spinaci Kft., Harang Kft., Városi Srácok Kft.).
