Szerdától ismét, ezúttal 7-7 forinttal nőnek a nagykereskedelmi üzemanyagárak – közölte a Holtankoljak.hu. Ha ez megjelenik a totemoszlopokon is, akkor a benzinért átlag 597, a gázolajért pedig 632 forintot kérhetnek.
Azóta, hogy a piacon irányadó Mol január 15-én az üzemanyagok jövedéki adójának január 1-jétől hatályos, bruttó 41 forintos emelésének második, 21 forintos részletét is érvényesítette egységein, a benzin ára 19, a gázolajé pedig 25 forinttal még tovább nőtt.
Január 1-től számítva az emelkedés a benzinnél 57, a gázolajnál 54 forint.
A két üzemanyagfajta tavaly november óta nem került ennyibe. Így a gázolaj után immár a benzin átlagdíja is átlépheti a 600 forintot. Az irányadó, Brent típusú nyersolaj hordója a legközelebbi, december közepi, 72 dolláros mélypont óta, hullámozva bár, de tegnapra 81 dollárig drágult. Az Erste Market reggeli elemzése az emelkedést a közel-keleti feszültség további fokozódásával magyarázza. Jordániában három amerikai katonát ölt meg egy iráni drón, míg a Vörös-tengeren rakétatámadás ért egy orosz kőolajtermékeket szállító hajót. Az amerikai elnökválasztási előkészületek miatt Irán térségbeli helyzete erősödhet, ami fokozhatja a feszültségeket. Az üzemanyagok drágulása irányába hat az is, hogy a forint tegnap negyedévi mélypontra gyengült a dollárral szemben.
Az év elejétől csökkenhetett a a nagy láncokhoz nem tartozó egységek eddigi árelőnye a nagy láncokhoz képest – erősítette meg olvasóink visszajelzéseit Gépész László, a kis hazai töltőállomások képviseletét ellátó Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. Ennek legfőbb oka, hogy az év elejével a kormány 3 százalékban „egységesítette” az ágazat szereplőire kirótt kiskereskedelmi pótadót. Így a kis forgalmú szereplők árbevételarányos sarca húszszorosára ugrott, a nagyoké pedig harmadával csökkent. (Korábban a nagy láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség – MÁSZ - főtitkára, Grád Ottó megkeresésünkre úgy vélte, hogy a lépéssel a kormány igazságosabbá tette a szabályokat.) A kis kutak viszonylagos év eleji áremelkedését részben az magyarázza, hogy ezt a tehernövekedést a jellemzően családi tulajdonú vállalkozások nem képesek tartalékaikból fedezni, így azt kénytelenek fogyasztóikra hárítani – vélekedett Gépész László. Meglátása szerint a kormány a nagy láncok – így a Mol – érdekei mentén rontja a kis szereplők piaci lehetőségeit. Bár a fogyasztók első körben ennek kevéssé érzékelhetik a hátrányait, a versenytársak ellehetetlenítése mindig magasabb árakba torkollik – figyelmeztetett az alelnök. Bár a kormány a teljes üzemanyagágazatot túladóztatja, a helyzetet jellemzi, hogy a Mol és a kormány közösen tart sajtótájékoztatókat, illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a MÁSZ, tavaly ősszel, az FBSZ bevonása nélkül, folyamatos egyeztetésekben állapodott meg. Ráadásul, míg a bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelés január 1-től nagykereskedelmi áraikban, azonnal megjelent, addig a Mol saját kúthálózatán ennek felét csak január 15-től érvényesítette. Így a január elejétől emelt áron vásárló, kis kutak választhattak, hogy két hétig, alkalmazkodva a legnagyobb szereplőhöz, „benyelik” az emelés felét, avagy, versenyképességüket kockáztatva, azonnal érvényesítik a drágulást. Ráadásul, míg egy nagyobb szereplő akár még decemberben, olcsóbban betározhatott annyit, hogy a január eleve gyér forgalmú első két hetében a késleltetett emelés nem okozzon neki tényleges veszteséget, kellő tőke és eszköz híján e lehetőséggel a kicsik jóval kevésbé élhettek – fejtette ki az alelnök.
Amiként arról idén több ízben is beszámoltunk, a tavalyi szakmai jóslatokkal szemben, a 41 forintos jövedékiadó-emeléssel az átlagos hazai üzemanyagtarifák nem ugrottak a térségi lista élére. A jelenséget az FBSZ-alelnök, a piaci megfigyeléseket visszaigazolva, azzal magyarázta, hogy a Mol irányadó szereplőként tavaly év végén több tíz forint nagyságrendben mondhatott le saját kiskereskedelmi árréséről. Ezt pedig a versenytársak, kénytelen-kelletlen, lekövették. Benne ez is erősíti azt az érzetet, hogy a kormány és a Mol kapcsolata kiegyensúlyozott: hol az előbbi ad hátszelet az olajcégnek, hol ez utóbbi mond le némi haszonról azért, hogy ne nálunk kerüljön a legtöbbe az üzemanyag. E kapcsolatból viszont a többieknek – így a fogyasztóknak - vajmi kevés hasznuk származhat – vélekedett Gépész László.
Tegnap egyébként értesülésünk szerint az FBSZ új levelet postázott Nagy Mártonnak, megismételve tavaly november vége óta, úgy Orbán Viktornak, mint a tárcavezetőnek írt panaszaikat, érdeklődvén, hogy mikor remélhetnek bármelyikre egyáltalán választ.
Nem ugrottunk a térségi mezőny élére az üzemanyagárak 41 forintos emelésévelKevesebb üzemanyagot tankoltak 2023-ban a magyarokNoha immár a Cargopedia üzemanyagár-nyilvántartásában is megjelent a literenként 41 forintos adóemelés második, 21 forintos részletének 15-i érvényesítése, a fuvarozókat segítő oldal tanúsága szerint ezzel a térségbeli helyezésünk csak eggyel romlott: így a nyolc államból mi lettünk a harmadik legdrágábbak. Változatlanul, mindkét üzemanyagfajtáért többet kérnek az osztrákok, de drágább a szlovák benzin és a szerb gázolaj is. Bár tavaly év vége óta némiképp valóban csökkent a legdrágább szomszéd és a hazai tarifák különbsége, 2023 jó részében szintén a lista harmadik fokán, vagy akár feljebb is álltunk.