vagyonnyilatkozat;Fazekas Sándor;abszurd;

 Fazekas Sándor FOTÓ: Tóth Gergő

- Vagyonnyilatkozata szerint a fideszes Fazekas Sándornak 2 forint 10 fillér megtakarítása van készpénzben

Ehhez jön még 19 forint 50 fillér takarékbetétben elhelyezett megtakarítás. Amúgy képviselőként bruttó 2 166 217 forintot keres, az Állatorvosi Egyetem alapítványában másfél millió forintos tiszteletdíjat kap.

Sokat elárul a politikusi vagyonnyilatkozatok komolyan vehetőségéről a fideszes Fazekas Sándor, korábbi földművelésügyi miniszter bevallása, aki állítja, 2,1 forint megtakarítása van készpénzben - erre a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet figyelt fel.

A dokumentum alapján a korábbi tárcavezető alighanem egy nyalókát sem tud venni, ugyanis takarékbetétben elhelyezett megtakarítása sem sokkal több, 19,5 forint.

„Valódi tét nélkül idén is legfeljebb a politikusok iránti bizalom további aláásására volt jó a procedúra. Fazekas Sándor korábbi miniszter - aki képviselőként simán megszavazza saját alapítványa állami támogatását - például a nullákat felejtette ki a nyilatkozatából” - értékelte a rendszer komolyságát az ex-miniszter nyilatkozatán keresztül a K-Monitor. Arról persze már csak találgathatunk, hogy a fideszes politikus pontosan hány nullát érzett szükségtelennek.

A civil szervezet megjegyzi, hogy Fazekas Sándor képviselőként egyébként bruttó 2 166 217 forintot keres, az Állatorvosi Egyetem alapítványában másfél millió forintos tiszteletdíjat kap, emellett cégéből is kivett 9 millió forint osztalékot tavaly. Ezek viszont pont nem derülnek ki a vagyonnyilatkozatból.

A vagyonnyilatkozatoknak a pontossága és ellenőrizhetősége két ok miatt lenne fontos egy demokratikusnak tekinthető országban. Egyrészt a választópolgárnak joga van tisztában lenni a választott képviselők és a közhatalmi pozíciót betöltők vagyoni helyzetével, annak változásaival és az érintettek gazdasági érdekeltségeivel, hiszen csak így tudja megítélni, hogy az adott politikai szereplő a saját zsebére játszik-e, maga felé hajlik-e a keze, amikor – elvileg a választók érdekében, vagyis közérdekből – döntéseket hoz. Másrészt ugyanígy jogos igényük, hogy ismerjék a hatalomgyakorlók jövedelmét, hiszen enélkül nem tudnák megítélni, hogy a legális, leadózott jövedelem fedezetet teremt-e a nyilatkozatban kimutatott esetleges vagyongyarapodásra.

A szempontrendszernek a magyar vagyonnyilatkozati rendszer sosem felelt meg, az Orbán-kormány működése alatt pedig a megfelelőség korábban is alacsony szintje jelentősen tovább romlott. A problémákat lapunk ebben a cikkben foglalta össze.

A köztársasági elnök kettős szerepet játszik az NER-ben. Döntésének ráadásul nemcsak bel-, hanem külpolitikai következményei is lehetnek.