Fidesz;Svédország;NATO-csatlakozás;rendkívüli parlamenti ülés;David Pressman;

2024-02-05 13:36:00

David Pressman személyesen bement az Országházba megnézni, hogy Orbán Viktor nem tartja be a szavát

Az Országgyűlés ma szavazhatna Svédország NATO-csatlakozásának a jóváhagyásáról. Szavazhatna, ha a fideszes képviselők hajlandóak lettek volna megjelenni az ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésen.

Hétfő délután 1 órakor megkezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék kezdeményezett, hogy utolsó NATO-tagországként Magyarország is jóváhagyhassa Svédország csatlakozását az észak-atlanti szervezethez.

Mint várható volt, a Fidesz-KDNP képviselői padsorai üresek maradtak, a kormánypárti frakciók előre jelezték, hogy nem vesznek részt a rendkívüli parlamenti ülésen. Arra hivatkozva maradtak távol, hogy megvárják Orbán Viktor magyar és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök találkozóját, annak ellenére, hogy utóbbi világosan jelezte, csak országa NATO-csatlakozásának a ratifikálása után jön Budapestre.

Eközben az Orán-kormány Sopronban, a sopronbánhidai karmelita kolostorban tart háromnapos kihelyezett ülést.

Aki viszont eljött, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman, akit ezekben a percekben negyed 2 körül az ülésterem karzatán lehet látni, de eljött Sebastian Kęciek rendkívüli és meghatalmazott lengyel nagykövet is több másik NATO-tagország misszióvezetőjével együtt.

Mint ismert , az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pénteken közleményt adott ki, emlékeztetve, hogy Magyarország maradt az utolsó NATO szövetséges Svédország tagságának ratifikálásában. „Az Egyesült Államok üdvözli a rendkívüli parlamenti ülés kihirdetésér ebben a közös biztonságunk szempontjából kiemelt jelentőségű ügyben. Orbán Viktor azt ígérte, Magyarország az első adandó alkalommal cselekedni. fog. A hétfői rendkívüli parlamenti ülés lehetőséget biztosít erre a cselekvésre”– hangzott a közlemény.

Az Egyesült Államoknak láthatóan elege van abból, hogy az elvileg NATO-szövetséges Magyarország a lehető legtovább késlelteti a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. Erre tett célzást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, mondván nem kell sietni.

Ez azt jelenti, hogy Svédország belépését legkorábban a parlament tavaszi ülésszakának az első napján, február 26-án szavazhatják meg a képviselők. 

A rendkívüli parlamenti ülésen a Momentum Mozgalom teleszórta a képviselők asztalát egy-egy meghívóval a pénteki tüntetésre az ellen a Novák Katalin ellen, aki tavaly elnöki  kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon körül gyűrűző pedofilbotrány egyik elítéltjét, azt az igazgatóhelyettest, aki falazni próbált a most 8 éves fegyházbüntetését töltő pedofil igazgatónak.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté kínosnak nevezte a kormánypárti képviselők távolmaradását, csakúgy, mint Svédország NATO-csatlakozásának blokkolását. Hozzátette, így egyéb ügyekben, többek között a kiemelt beruházásokkal kapcsolatban sem lehet a kormánypártiakat kérdezni. – Rendkívül szégyenteljes az, hogy a nagyberuházókkal hamarabb konzultálnak – kínai vagy távolkeleti befektetőkkel, döntéshozókkal – mint azokkal, akiknek a lakóhelyükön létesülnének ezek a gyárak – fogalmazott.

Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője felidézte, Orbán Viktor nemrég azt mondta, a magyar Országgyűlés az első adandó alkalommal meg fogja erősíteni a svéd NATO-csatlakozást. – Itt az első adandó alkalom, itt vagyunk mi is, csak a Fidesz nincsen sehol – hangsúlyozta. Hozzátette, ugyanilyen hazugság volt az, hogy nem Magyarország fogja utolsóként támogatni a svédet NATO-belépését. Közölte, hogy a magyar kormány egy külhatalom, Vlagyimir Putyin Oroszországának érdekeit szolgálja, és a Szuverenitásvédelmi Hivatalsürgős fellépését az ügyben. Majd megjegyezte, pontosan tudja persze, hogy nem ezt az ügyet fogják ott vizsgálni. Áttért a bicskei pedofilügyre is, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, a „fideszes pedofilmaffiának a szálai, úgy látszik, már a Sándor-palotába is elértek”. Közölte, négygyermekes családapaként is visszautasítja, hogy egy olyan embert engednek vissza a gyermekek közé, akit azért ítéltek el, mert egy pedofilbűncselekményt próbált eltusolni. – Szégyen, gyalázat, amiért a köztársasági elnöknek le kell mondania – zárta felszólalását.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője egyebek mellett arról beszélt, szerinte Magyarország csak úgy kerülheti el az ígéretszegést, mely szerint nem mi leszünk az utolsó ország, amely ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, ha megvétózza azt. Ebben az esetben ugyanis Törökország maradna az utolsó, Svédország NATO-csatlakozását jóváhagyó ország. Úgy vélte, a vétóra azért is szükség lenne, mert a bővítés a világháború felé tett újabb lépés, provokáció.

Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje pártja nevében lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt. Közölte, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese személyében egy olyan ember kapott kegyelmet, aki „nagyon otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes körökben”, vagyis Novák Katalin „egy újabb fideszes pedofilt mentett fel”. Kiemelte, hogy a Jobbik-frakció tagjai levélben szólítják fel lemondásra az államfőt,  ehhez várják mind a 200 országgyűlési képviselő aláírását. Azt a „szomorú játékot” pedig a magyar nemzeti érdek ellen valónak nevezte, amit a kormány Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében az elmúlt időszakban játszott.

Az MSZP-s Harangozó Tamás ugyancsak arról beszélt, hogy a köztársasági elnök méltatlanná vált hivatala betöltésére. Felidézte, hogy korábban szabadon engedték az azeri baltás gyilkost, majd kegyelemben részesítették Budaházy Györgyöt, most pedig a bicskei gyermekotthon pedofil vezetőjének segítőjét is. Ezt követően kiemelte, szakértők szerint nem vitatott, hogy a Svédország NATO-csatlakozása további, erős garanciákat jelenthetne a szövetséges államoknak. – Mennyire békepárti az a kormány, amely másfél éve akadályozza a hazánk békéjét és biztonságát garantáló katonai szövetség bővítését? – tette fel a kérdést.

A momentumos Bedő Dávid sürgette, hogy a kormány kezdeményezzen népszavazást az aktív eutanázia engedélyezésének az ügyében. A téma emberség, méltóság és szabadság kérdése, hiszen jelenleg szenvedésre és kilátástalanságra utaljuk gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embertársainkat – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy miközben felmérések szerint a magyarok döntő többsége támogatja az aktív eutanázia engedélyezését, „az állampárti képviselők csak cinizmussal tudtak válaszolni” a javaslatra, gyávák beszállni a vitába. Bedő Dávid mindemellett ugyancsak úgy vélte, Novák Katalin teljesen méltatlanná vált köztársasági elnöki tisztségére azzal, hogy titokban kegyelemet adott egy olyan embernek, aki egy pedofil bűntársa volt.

A DK-s Vadai Ágnes közölte, Orbán Viktor „személyes hiúsága és a szomszédban gyerekeket gyilkoló Putyin elnök iránti elkötelezettsége” vezetett oda, hogy Magyarország utolsó lett. Az ellenzéki képviselő szerint ezzel az ország újra a szégyenpadra került. Felidézte, néhány napja derült ki, hogy Novák Katalin és Varga Judit tavaly „kiengedtek a börtönből” egy pedofil bűncselekményekben bűnrészes embert, valakit, aki szexuálisan bántalmazott, molesztált gyermekkel akart aláíratni a saját maga által írt hamis vallomásokat arról, hogy nem történt velük semmi. – Aki egy pedofil által molesztált gyereket arra akar kényszeríteni, hogy hallgasson örökre, az a DK értékrendje szerint pontosan ugyanolyan megítélés alá esik, mint a bűnös, akit mosdat – mondta, és ugyancsak úgy vélte, Novák Katalin méltatlan lett a köztársasági elnöki posztra. A DK ezért megszüntetési eljárást kezdeményezett vele szemben.

Az Országgyűlésnek küldött levélben, amelyet a napirend előtti felszólalások után ismertettek, Kocsis Máté és Simicskó István, a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetője közölte, hogy képviselőcsoportjuk sem a vonatkozó házbizottsági ülésen, sem a február 5-i rendkívüli ülésen nem vesz részt. Kezdeményezték, hogy a napirendi javaslatról szóló szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával ismételjék meg. A javaslatot végül a jelenlévő képviselők 43 igen, 7 nem és 1 tartózkodással nem tudták elfogadni, az Országgyűlés továbbra sem volt határozatképes. Így Lezsák Sándor ismét megállapította, a napirend egyetlen pontja sem tárgyalható és napirend utáni felszólalásokra sincs mód, majd lezárta az ülést.