CSU;szélsőjobb;Európai Parlament;Olaszország;olasz kormány;európai konzervatívok;Manfred Weber;Matteo Salvini;Giorgia Meloni;

2024-02-11 18:01:00

Meloni már nem örül annyira Orbánnak, nagy nyomás alatt áll a magyar kollégája miatt

Nem Orbán Viktor dönti el, hogy a Fidesz az európai konzervatívok csoportjához, az ECR-hez csatlakozik-e a következő Európai Parlamentben. Az olasz kormányfő több okból sem akarja elsietni a döntést.

Giorgia Meloni szempontjából a legszerencsétlenebb időpontban osztotta meg Orbán Viktor kormányfő múlt héten olasz lapokkal, hogy a Fidesz az Európai Parlamentben a júniusi EP-választás után az Európai Néppárttól jobbra elhelyezkedő Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába ülne be.

Azt ugyan tudni lehet, hogy a tárgyalások már egy idő óta zajlanak erről az ECR elnöki tisztségét is ellátó olasz kormányfő és a magyar kormánypárt között, de a budapesti vezetés megítélése Rómában most aligha lehetne rosszabb. Itáliában ugyanis hatalmas felzúdulás fogadta, hogy az előzetes letartóztatását töltő olasz szélsőbaloldali aktivistát, Ilaria Salist, aki tavaly társaival Budapest utcáin a becsület napjához kapcsolódóan több személyt megtámadott, ahogy az olasz sajtó fogalmazott, "láncra verve vezették be a magyar tárgyalóterembe", s mint írták, a magyar börtönökben teheráni állapotok uralkodnak.  A budapesti tárgyalóteremben készült néhány felvétel talán nagyobb felzúdulást keltett Itália közvéleményében, mint a demokráciaellenes magyarországi intézkedések. Az olasz lapok másfél hét óta címoldalon foglalkoznak a kérdéssel, számos cikk született arról, hogy a bűnelkövetők szinte harmadik világbeli állapotokra számíthatnak Magyarországon. Giorgia Meloni nagyon komoly nyomás alá került az ellenzék részéről, Elly Schlein, a balközép demokrata párt elnöke, amellett, hogy más ellenzéki politikusokhoz hasonlóan azt követelte a kormánytól, hozza haza Salist, többször is élesen támadta az olasz miniszterelnököt. „A Meloni-kormány hallgat az ügyről, nehogy megsértse barátját és szövetségesét, Orbánt. Tudom, hogy Giorgia Meloni, akinek nincs megláncolva a keze, mint Ilaria Salisnak Magyarországon, ’tárt karokkal’ üdvözölné a magyar miniszterelnököt az Európai Konzervatívok és Reformistáknál." Az ügynek olyan komoly visszhangja lett az olasz politikában, hogy – ha egyelőre csak tizedszázalékokban kimutathatóan is – de csökkenni kezdett Meloni pártjának, az Olasz Testvéreknek (FdI) a népszerűsége, s valamelyest emelkedett a PD-é.

Mostanság rossz reklám bármilyen olasz politikusnak közös platformra helyezkedni Orbán Viktorral, pedig nagy a valószínűsége annak, hogy amikor Meloni múlt héten, az Európai Tanács csúcsértekezletén közvetített az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást elutasítani kívánó Orbán és a többi állam- és kormányfő között, az ECR-hez való csatlakozás kérdése is szóba került. Meloni alighanem világossá tette, a Fidesz nem csatlakozhat a konzervatív képviselőcsoporthoz, ha a magyar miniszterelnök elutasítja a megállapodást. Meloni egyébként már január első felében deklarálta, alapvető feltétele a Fidesz ECR-hez való csatlakozásának, hogy a párt hagyjon fel a Putyin párti politikájával.

Sokatmondó a magyar kormányfő jelenlegi olaszországi megítélése kapcsán továbbá az is, hogy Meloni nem lelkendezett, amikor Orbán múlt heten kijelentette, hogy az általa fémjelzett csoporthoz csatlakoznának, hanem csak annyit mondott, szó van erről, de „nem ezekben a napokban”. Hozzátette, a kérdés csak az európai parlamenti választást követően válik időszerűvé.

Az Európai Néppártból való kilépése után a Fidesz nem ült be egyik EP-frakcióba sem, de a következő parlamentben már csatlakozni kíván valamelyik radikális jobboldali képviselőcsoporthoz. A visszatérésről az EPP-be szó sem lehet, a mérsékelt jobboldali pártok többsége elfogadhatatlannak tartja a Fidesz politikáját.

A Süddeutsche Zeitung értékelésében megjegyezte, elsősorban Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szeretné a Fideszt az ECR-ben látni. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök múlt héten úgy fogalmazott, nyitottak arra, hogy felvegyék a magyar kormánypártot az ECR-be. A párszövetségben a PiS komoly befolyással rendelkezik, hiszen a legtöbb képviselővel rendelkezik.

Ha az ECR-be mégse nyerne bebocsátást a Fidesz, az EP legjobboldalibb frakciója, az Identitás és Demokrácia (ID) tárt karokkal várná a magyar pártot. Gunnar Beck, az ID alelnöke, az Alternatíva Németországért (AfD) német szélsőjobboldali párt alelnöke az Euractivnak a napokban adott interjújában úgy fogalmazott, az ID csoportja „kinyújtja karjait” a Fidesz felé, hogy csatlakozzon hozzá. Hasonlóképpen foglalt állást Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) EP-delegációvezetője, Jean-Paul Garraud, aki emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen között „nagyon erősek a személyes baráti szálak”.

Manfred Weber, az EPP elnöke maga is elismerte, hogy támogatna egy ilyen együttműködést. Orbán Viktornak pedig szüksége lenne olyan szövetségesekre, akik befolyásolhatják az EU jövőbeni politikáját. A decemberi, majd a február elején megrendezett uniós csúcstalálkozó azt mutatta, hogy a Fidesz rendkívüli módon elszigetelté vált Európában, s a magyar miniszterelnök még Robert Fico szlovák kormányfőre sem számíthat, aki az uniós döntéseknél nem akar kilógni a sorból.

Orbánnak tehát fontos lenne Meloni és az általa fémjelzett szövetség esetleges támogatása. Az Identitás és Demokrácia ugyan sokkal közelebb áll a Fideszhez, hiszen több olyan párt is alkotja, amely a háború előtt (némelyek most is) nyíltan oroszbarát álláspontot képviselt (az Osztrák Szabadságpárt, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia, a francia Nemzeti Tömörülés, a német AfD, vagy Matteo Salvini olasz Ligája), de politikailag nem érné meg az ID-hez csatlakozni. Miért? Mert nem valószínű, hogy a csoport a következő Európai Parlamentben a hatalom részese lesz, ahhoz túl radikálisnak tartják az EPP-nél, amely várhatóan ezúttal is a legnagyobb frakcióval rendelkezik majd, tehát döntő beleszólása lesz abba, ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke és mely pártszövetségek koalíciójára épüljön az EP.

A magyar párt esetleges csatlakozása az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz ugyanis megnehezítené az ECR koalíciós szerepvállalását többek között azért, mert Weber deklarálta: oroszbarát tömörülés nem lehet egy jövőbeni jobboldali összefogás tagja. Weber és a magyar kormányfő kapcsolata amúgy is kifejezetten rossz. A német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa számos alkalommal élesen bírálta a magyar kormányt, januárban pedig deklarálta: az Orbán-kormány csak akkor kaphatja meg az EU által visszatartott milliárdokat, ha teljesíti a megszabott feltételeket és módosítja a kifogásolt jogszabályokat. Mint mondta, nem szabad megengedni, hogy Orbán az orránál fogva vezesse Brüsszelt és alkuról sem lehet szó.

Hiába jelentette ki a magyar kormányfő tehát múlt héten, hogy az ECR-hez csatlakozna, ez nem az ő döntésén múlik. Meloni azért is jelezte: csak az EP választás után térnek vissza a kérdésre, mert egyáltalán nem biztos, hogy az ECR-t bevennék egy európai koalícióba a Fidesz képviselőinek jelenléte esetén. További homályos pont, hogy az ECR-t alkotó pártok mindegyike osztja-e Morawiecki lelkesedését a Fidesz felvételét illetően. Petr Fiala cseh miniszterelnök tömörülése, a Polgári Demokrata Párt (ODS) például komoly ellenvetéseit hangoztatta.