Januárban átlagosan csaknem 65 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a tavalyi év azonos hónapjához képest – közölte a napokban a statisztikai hivatal. Csak decemberről januárra 6,7 százalékkal nőttek az árak, ami több mint kétszerese a november-decemberi emelkedésnek. A fogyasztóknak különösen az egészségügyi szolgáltatásokért, a szállodai szobákért kellett többet fizetniük, de az éttermek is érezhetően megemelték az árakat.
Az adatokat azt követően tették közzé, hogy a múlt héten váratlanul lemondott a központi bank elnöke, Hafize Gaye Erkan. Tavaly június óta agresszívan emelte a kamatlábakat 8,5 százalékról a jelenlegi 45 százalékra, hogy megfékezze az inflációt. Utódja, Fatih Karahan várhatóan folytatja a konzervatív jegybanki politikát. "Figyelemmel fogjuk kísérni az inflációs várakozásokat és az árak alakulását" - mondta Karahan. "Készek vagyunk cselekedni, ha az inflációs kilátások romlanak" - tette hozzá.
Recep Tayyip Erdogan mindig is ellenezte a kamatlábak emelését, még abban a helyzetben is a csökkentést szorgalmazta, amikor ez öngyilkos stratégiának tűnt.
Az államfő múlt pénteken nevezte ki Karahant a központi bank élére. Elődje, Erkan kevesebb mint nyolc hónapig irányította az intézményt. A volt pénzügyi vezető személyes okokra hivatkozva távozott.
Szakértők szerint az infláció mérséklődése nem várható, sőt inkább a drágulás felgyorsulására nagyobb az esély, ami mögött Erdogan lépéseit kell keresni. Januártól ugyanis nagymértékben megemelték a török minimálbért, amit az államfő választási ajándékának is neveznek: tavasszal ugyanis az országban helyhatósági választást rendeznek, így az időzítés aligha véletlen. Vedat Isikhan munkaügyi miniszter bejelentette, a havi minimálbér 17 ezer lírára (516 euró) emelkedik. Ez 49 százalékos emelkedésnek felel meg a fél éve megállapított szinthez képest. A 2023 januárjához mérve pedig duplázódást jelent. Mintegy hétmillió török részesül a magasabb bérminimum áldásából.
A probléma az, ilyen mértékű béremelések mellett szinte kizárt, hogy az infláció hamarosan csökkenésnek indulna. A statisztikai hivatal számaival kapcsolatban is vannak kétségek - írja a német üzleti lap, a Handelsblatt. Az Isztambuli Kereskedelmi Kamara adatai szerint Isztambulban a fogyasztói árak már jó ideje gyorsabban emelkednek, mint azt a hivatalosan közölt inflációs ráta sugallja.
Ugyanakkor a török valuta is szenved - a líra értéke rekordalacsony szintre zuhant. Most egy dollárért 30 lírát kell adni. Ez 2021 őszén még kevesebb mint tíz líra volt - számol be a lap. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti valuta azóta értékének kétharmadát veszítette el. Ez a fejlemény a török lakosság és a vállalatok számára jelentősen megdrágította a külföldről érkező importot, miközben a külföldi nyaralóknak olcsóbb Törökországba utazni.
Thomas Gillet, a Scope hitelminősítő elemzője a Handelsblattban arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi kockázatok magasak maradnak, ha nem történik előrelépés az infláció elleni küzdelemben. A lapnak elmondta: "Ez annak is köszönhető, hogy a török központi bank feladta a líra ellenőrzését." Nem törekszik arra, hogy az árfolyamot egy bizonyos szinten tartsa. Nem túl biztató kilátások a török gazdaság és persze a vásárlók számára.
