Egyetlen szem ukrán gabona sem marad Magyarországon, az Orbán-kormány megint nem létező veszéllyel riogat

Az ukránok idehaza csak veszteséggel tudnák éladni a termésüket. Az exportstop pedig csupán fantomokkal való hadakozás.

Egyetlen szem ukrán gabona sem marad Magyarországon, vagyis az Orbán-kormány egy nem létező veszélytől véd azzal, hogy meghosszabbította a termék behozatali tilalmát. Az ukrán gazdáknak egyszerűen nem is éri meg itt eladni a termésüket, ugyanis az alacsony magyarországi árak miatt csak veszteséggel tudnák azt értékesíteni. Helyettünk a nyugat-európai piacokon értékesítik, nyereséggel.

Másrészt, mint a Népszavának nyilatkozó gazdálkodók elmondták,

Ha a kormányzat álproblémák gyártása helyett inkább igazi segítséget szeretne nyújtani a magyar gazdálkodóknak, akkor nagyon gyorsan fel kellene oldania a magyar gabona esetében a kiviteli tilalmat. Ami az ukrán gabona ügyében történik, az politikai porhintés, olyanok számára, akik alig tudnak valamit a hazai mezőgazdaságról – jelentette ki lapunknak Raskó György agrárközgazdász.

Nagy tömegben utoljára 2022-ben került hazánkba ukrán agrártermék, amivel az aszály következtében kiesett, óriási mennyiségű kiszáradt kukoricát kellett pótolni. Vagyis akkor az ukrán behozatalra termeléskiesés miatt volt szükség.

Egyébként pedig Ukrajna tranzitútvonalnak használja Magyarországot, vagyis arra, hogy a nyugat-európai piacokra eljuttassa az áruit – tudtuk meg Barabás Bélától, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkárától. Ugyanezt erősítette meg Lempert László kétegyházi gazdálkodó. Utóbbi szarvashibának nevezte az exporttilalmat, mert ezzel csak azt éri el a kormány, hogy a termelők elveszítik a külpiacaik nagy részét. Egy neve elhallgatását kérő, szintén békési agrárvállalkozó úgy fogalmazott, hogy az Agrárminisztérium és az Agrárkamara amúgy is elkésett az ukrán gabona elleni tiltakozással. Annak másfél-két éve még lett volna értelme, most már nincs.

Az ügy egyébként tavaly szeptemberben kezdődött, amikor az EU feloldotta az Ukrajnából érkező gabona behozatali tilalmát. Magyarország akkor nemzeti hatáskörben meghosszabbította a tilalmat, és egy sor más ukrán terméket is kitiltott a magyar piacról. Így a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskehúst, valamint a baromfi élelmezési célra alkalmas húsát is. Mellette a tojást, a mézet, a zöldséget, a rozst, az árpát, a kukoricát, a repcét, a napraforgót, a nád- és répacukrot, valamint a kenyeret. Ezen tiltások értelmét, a csirkehúst kivéve, ugyancsak a nullával egyenértékűnek nevezte Raskó György.

Ha nem került volna abból a múlt évben a magyar piacra is, akkor a tapasztaltnál sokkal magasabb lett volna itthon a csirkehús ára, és vele az infláció is.

Nyugat-Európa mezőgazdasága sokat köszönhet az ukrán agrárexportnak. Mások mellett az onnan érkező olcsó takarmány révén éri el az olasz élelmiszer-gazdaság a megfizethető állati húsok előállítását – érvelt Raskó György, aki a nemrégiben lezajlott olasz, német, francia és belga gazdatüntetések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nem hangzott el az ukrán agrártermékek behozatali tilalmával kapcsolatos követelés. Nem véletlenül.

A művelés alatt álló hazai szántóföldek 85 százalékán ezt vetik és aratják. Ukrajnában az agrárium főprofilját ugyanezek jelentik, de ott a birtokméret százszorosa a magyarnak, és mellette ott találhatók a világ legjobb termőföldjei. Sok Ukrajnában a svéd, német, angol és amerikai tulajdonban lévő agrárvállalkozás, amelyek a legkorszerűbb gépekkel és termelési technológiákkal dolgoznak. A magyar gazdálkodóknak velük képtelenség versenyezni. A gond ez, nem pedig a magyar embargós politika, ami csupán álprobléma – hangsúlyozta Raskó György.

Barabás Béla azzal vette védelmébe a múlt héten a záhonyi határnál az ukrán behozatal ellen tiltakozókat, hogy követeléseik arra irányultak, hogy ne legyen vámmentes az Ukrajnából érkező gabona. Egy békési agrárvállalkozó szerint az államot terheli a felelősség, ha mégis bejut a magyar piacra az ukrán áru. Szerinte könnyűszerrel ellenőrizni lehetne, hogy a tranzitra bejelentett szállítmányok esetében egyezik-e a beérkező és a kiszállított gabona mennyisége.

Ugyancsak az állam felelősségére és mulasztására mutatott rá gabonaügyben Lempert László, aki szerint a kormánynak nem kellett volna csillagászati összeget költeni a lélegeztetőgépekre, hanem intervenciós felvásárlást kellett volna elrendelni a hazai gabonapiacon. Ezzel segítettek volna a magyar gazdáknak, mellette az állami gabonakészlet biztonságos ellátást garantált volna az országnak.