gyermekvédelem;Pintér Sándor;pedofil-botrány;Belügyminisztérium;bicskei gyermekotthon;

Semmilyen fórumon nem ad választ az Orbán-kormány arra, hogyan alakítaná át a gyermekvédelmi rendszert

A jelek szerint fogalma nincs a kormánynak, hogyan alakítsa át a gyermekvédelmi rendszert, legalábbis erre utal, hogy semmilyen fórumon sem adnak választ. A szakemberek lépnének, de őket nem keresték.

– Összefogtak a gyerekvédelmi szakemberek, hogy javaslatot készítsenek a gyerekvédelmi rendszer megújításáról – közölte lapunkkal a Gyermekjogi Civil Koalíció alapító tagja (A szervezet a UNICEF kezdeményezésére jött létre és az ENSZ emberi jogi bizottságának is készítenek jelentéseket). Katonáné Pehr Erika hozzátette: nem a kormány kérésére, hanem saját elhatározásából döntött erről a gyermekek védelmével és a gyermekjogok érvényesítésével foglalkozó, civil szervezetekből és szakértőkből álló legnagyobb hazai hálózat.

A szervezet alapító tagját azt követően kerestük, hogy egy, a miniszterelnök évértékelőjén elhangzott mondatot a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár is kiírt közösségi oldalára: „megerősítjük a gyermekvédelmi rendszert”. Ezzel a lépéssel igyekszik átlépni a kormány a pedofil botrányon, amely miatt lemondott Novák Katalin államfő, távozott a közéletből Varga Judit és a református zsinat lelkészi elnöki posztjáról Balog Zoltán (utóbbi a püspöki posztról nem távozott).

Arra, hogy lépni kellene, már évekkel a pedofil botrány előtt is felhívták a figyelmet a szakemberek, a Gyermekjogi Civil Koalíció például 2019-ben alternatív jelentést készített az ENSZ gyermekjogi egyezményének hazai végrehajtásáról. 

Bár a jelentéstételi időszak alatt több mint 200 jogszabály-módosítás volt ezen a területen – írták –, a társadalmi-szakmai vita, a hatásvizsgálat és az utánkövetés is hiányzott. – A gyermekvédelmi hatóságok túlterheltek, a személyzet létszáma nem elegendő, a fizetések alacsonyak – hívták fel a figyelmet az utóbbi években szakmai szervezetek és az ombudsman is. Azt, hogy baj van, az alapvető jogok biztosa is jelezte már jóval korábban. 2012-ben éppen a bicskei ügy nyomán már kérte az akkori emberi erőforrások miniszterét – Balog Zoltán református püspököt –, hogy hívja fel a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók figyelmét a törvényben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettségükre. Nincs információ arról, hogy ezen a területen történt volna előrelépés.

Miközben kétezer nevelőszülő hiányzik, nemrég Rétvári Bence államtitkár válaszából az derült ki: a Belügyminisztériumnál annak örülnek, hogy tíz év alatt 400-al többen lettek. Tennivaló tehát bőven lenne.

Először Fülöp Attila államtitkártól szerettük volna megtudni, hogy az említett „megerősítésen” pontosan mit kell érteni. Indul-e például hiányosságokat feltáró munka, kik vesznek majd részt a folyamatban, ki irányítja a „megerősítést”, valamint, hogy kapnak-e feladatot a civilek és szakértők. Megkérdeztük azt is, tudták-e, hogy van baj a rendszerben, és ha igen, miről volt információjuk és miért nem léptek fel ellene. Ám választ hiába vártunk tőle és a Belügyminisztériumtól.

Egyelőre annyi biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök két hete benyújtotta a parlamentnek az alaptörvény tizenharmadik módosításáról szóló javaslatot, amelynek elfogadása után a köztársasági elnök nem gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények esetén. Ám a gyermekvédelem nem csak a szexuális visszaélésről szól. A kormányfő ugyan évértékelőjén azt mondta, át kell fésülni és ki kell egészíteni a gyermekek védelmére hivatott jogszabályokat, de ennek részleteiről egyelőre semmit nem árulnak el. Jól jelzi a kormányzati hozzáállást, hogy tegnap az Országgyűlés népjóléti bizottságának tagjai a gyermekvédelmi rendszerről, illetve a bicskei pedofil ügyről kérdezték volna a belügyminisztert, ám sem Pintér Sándor, sem a fideszes képviselők nem jelentek meg az ülésen.

Katonáné Pehr Erika elmondta: a Gyermekjogi Civil Koalíció átnézi a gyerekjogok érvényesülését, az alapellátás-szakellátás működését, a finanszírozás, és kutatás területét, illetve a lakhatás-, oktatás-, egészségügy javítandó feladatait. Megjegyezte, hogy jelenleg a családból való kiemelés és a „visszagondozás” alapfeltételei sem valósulnak meg. – Célunk, hogy ne a jogalkotással kezdődjön a munka, hanem először a rendszer biztonságos működésének feltételei valósuljanak meg.

Lapunknak Dobos Béla gyermekvédelmi gyám azt mondta: a bicskei ügy miatt kezd ráégni a gyermekvédelemben dolgozókra, hogy pedofilok. – Nem szerencsés azt közvetíteni, hogy minden gyermekotthonban szexuális ragadozók dolgoznak csak azért, mert kevés a fizetésük. Azt, hogy miben és hogyan kellene változtatni a rendszerben, a benne dolgozók tudják igazán. Ám őket eddig senki nem kérdezte – fogalmazott hozzátéve, hogy szerinte minden probléma oka az „álságos családvédelem”.