„Nehéz lesz logikus érvekkel eladni a Fidesz-tábornak, hogy mi értelme volt másfél éven át blokkolni Svédország NATO-csatlakozását”

„Nehéz lesz logikus érvekkel eladni a Fidesz-tábornak, hogy mi értelme volt másfél éven át blokkolni Svédország NATO-csatlakozását” – jelentette ki lapunknak Vasali Zoltán.

A politológus arra reagált, hogy kedden Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető arról értesítette Kövér László házelnököt: a kormánypártok február 26-án szavaznának a svéd NATO-csatlakozásról. Ha a ratifikáció megtörténik – erre Orbán Viktor is utalt múlt hétvégén – véget érhet az a furcsa állapot, hogy bár a kormánypárt a Parlament külügyi bizottságban még támogatta a svéd csatlakozást, addig később mindenféle ürüggyel másfél éven át halasztották a zárószavazást. Sokáig arról beszélt Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy „nem mi leszünk az utolsók” akik elfogadják a svéd csatlakozást.

Azonban amíg – az utolsó előtti – Törökország konkrét igényeket fogalmazott meg Svédország – és az Egyesült Államok – felé, addig az Orbán-kormányzat meglehetősen homályosan hangzó történettel indokolta a svéd csatlakozás halogatását. E szerint Orbán támogatja a csatlakozást, ám Fidesz-frakcióban „komoly vita volt”, a fideszes képviselők dühösek, amiért Svédországban bírálatok érték a magyar kormányzatot.

Miután a török Parlament január végén megszavazta a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját, majd pár nappal később Erdogan elnök aláírta a törvényt, nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán és Szijjártó nem bizonyult szavatartónak. Ezt követően Orbán a következő ígéretét sem tartotta be, miszerint Magyarország „az első lehetséges alkalommal” megszavazza a svéd csatlakozást: amikor az ellenzék rendkívüli ülésnapot hívott össze az ügyben, a kormány inkább kihelyezett kormányülést tartott.

Vasali Zoltán szerint nem látszik, hogy a kormány bármit elért volna ezzel a másfél éves halasztással. Ugyan Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pénteken Magyarországra érkezik, ám az elemző szerint nem várható, hogy ezzel csökkenni fog az autoriter magyar vezetés felé megfogalmazott svéd kritika.

– mondta a szakértő. A kormánypropaganda most hatalmas hadiüzletet vizionál a két ország között, ami érintheti a Gripen vadászgépeket is. A magyar légvédelmet ugyanis svéd-brit vadászgépek, 14 darab Gripen vadászrepülőgépet látja el és már korábban is felröppent, hogy a 2026-ig lízingelt svéd gépek mellé újabb Gripenek állhatnak Magyarországon csatasorba. Ulf Kristersson a svéd köztévének ugyan megerősítette, hogy valóban tárgyalnak a svéd-magyar együttműködés folytatásáról de szerinte nem olyan nagy az üzlet jelentősége.