Sok mindenki hibázott és sok minden elromlott, ebből következett, hogy egész Európában Magyarországon mérték a legmagasabb élelmiszer-áremelkedést 2022-2023-ban – összegezhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „mélyelemzése”. A jegybank számításai szerint a csúcsán 50 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedés felét hazai tényezők okozták és csak a másik fele indokolható külső impulzusokkal.
Az MNB a folyamatban két szakaszt különböztetett meg: az első a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése volt, amit a gazdaság átvészelt, nem hozott érdemi plusz inflációt. A második periódus 2022 elején kezdődött, az ukrajnai háború előtt kitört energiaárrobbanással. Az már felszínre hozta a gazdaság strukturális gyengeségeit, az alacsony termelékenységet és a magas energiaigényt, aminek az lett a következménye, hogy a hazai élelmiszer-infláció 2022 elszakadt a régiótól. Az MNB szerint a magas energiaárak oka az volt, hogy a magyar energiakereskedelmi szektor magas koncentrációja miatt, a verseny hiányában a kereskedők jobban tudták emelni az áraikat.
Mindezek következtében 2021 júniusa és 2023 decembere között idehaza az élelmiszerárak átlagosan 56,3 százalékkal nőttek, ami a legmagasabb volt az EU országaiban.
Ezen időszakban a második legnagyobb áremelkedést Litvániában mérték, közel 45 százalékkal. A helyzetet tovább rontotta az egész Európát sújtó 2022 szélsőséges aszály, ami a termésmennyiségek jelentős csökkenése révén hozzájárult a terményárak emelkedéséhez.
Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányokon túl egyedi magyar tényezők is hozzájárultak. Az MNB ezek között említi azt a jelentős jövedelemkiáramlást, amit a kormány a 2022-es választások előtti osztogatásokkal követett el. Ekkor mintegy 1500-2000 milliárd forintnyi, jelentős részben gazdasági teljesítménnyel nem fedezett plusz jövedelem került a lakossághoz. Mintegy 800 milliárd forintnyi szja-t kaptak vissza a gyermekes adófizetők, akkor fizették ki a rendvédelmi dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását és a 13. havi nyugdíjakat. A plusz jövedelmek átmenetileg megemelték a lakosság fogyasztási kiadásait, a kereskedelem és a teljes élelmiszeripar látva a váratlanul megugrott lakossági keresletet a teljes értékláncon belül áremelésekkel reagált. Mivel ezek a bevételek a cégek profitját növelték, a jelenséget profitinflációnak nevezi az MNB . Vagyis a cégek nem azért drágítottak, mert a költségeik indokolták, hanem látva a szabad lakossági pénzeket, elszívták azokat. Az a többlet csapódott le a vállalati profitokban a teljes értékláncon, azaz a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig bezárólag. Ugyanakkor az élelmiszerárakat emelte az árfolyamváltozás is, 2022-ben a forint drasztikusan leértékelődött az euróval szemben, ami az import élelmiszereken keresztül extra árdrágulást okozott.
Tovább növelték az inflációt az olyan elhibázott kormányzati intézkedések, mint az ársapkák bevezetése. Az árstopok torzították a piaci folyamatokat, áremelő hatásuk volt, hisz a nem árstopos termékeken a kereskedelem többszörösen visszavette a veszteségét. Ugyanakkor a vállalatok közötti verseny erősítést szolgáló intézkedések, mint például az árfigyelő rendszer bevezetése, elősegítette az magyar élelmiszer-infláció gyengülését – jegyzi az meg az MNB.
Az MNB elemzése szerint a kiemelkedő mértékű élelmiszerár-emelkedést több negatív tényező egymásra épülése okozta. Ezek együttes újbóli megismétlődésének kicsi az esélye, ugyanakkor az látszik, hogy az energiaárak emelkedésnek jobban ki vannak téve a hazai élelmiszeripari vállatok, ez pedig kockázatot jelent a jövőre nézve is.
Uniós szinten vannak a hazai élelmiszerárak, még Bulgária is elénk kerülhet
A 2022 tavasza óta idehaza bekövetkezett élelmiszer-árrobbanás hatásra a magyar fogyasztói árak ezen a területen elérték az uniós szinteket – jegyzik meg az MNB elemzői. Az nem alapvető élelmiszerek már jóval drágábbak az uniós átlagnál, itt a magyar felár 25 százalék, ezzel szemben a húsfélél (még) mintegy 20 százalékkal olcsóbbak az uniós átlagnál. Azt anyag készítői nem teszik hozzá, hogy mindeközben Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egész Unióban az egy főre jutó jövedelem vagyis azonos árak mellett a magyarok fordítják a jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerekre – sok esetben ezért nem is jut olyan kiadásokra, amely más uniós országokban teljesen megszokott. Az egyéni fogyasztás alapján 2022-ban Magyarország volt az uniós második legszegényebb országa, 2023-ban valószínűleg az utolsó helyre kerültek a magyarok szegénységi listán, ugyanis az eddigi örökös utolsó Bulgária tavaly közel nem szenvedett el akkora inflációs és gazdasági sokkot mint a magyar gazdaság.