foglalkoztatás;munkaerőpiac;szakszervezet;munkabér;minimálbér;MGYOSZ;bértárgyalások;garantált bérminimum;

2024-02-23 08:56:00

Beleégett a magyarokba a tavalyi infláció, de a fizetésemelési követeléseket a gazdaság nem bírja el

A bértárgyalásokon a kollektív fellépésnek van súlya, az egyéni érdekérvényesítés lehetőségei szerények. Arra is van példa, hogy teljes egészében elmarad idén a béremelés

Arcpirítóan alacsony munkadói ajánlatokról, 3-5 százalékos emelésről indultak az idei bértárgyalások, amiket viszonylag könnyen sikerült más pályára állítani – fogalmazott László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Az emelések átlagos mértéke 12-12,5 százalékos sávban mozog, de van olyan hely is, ahol 17,6 százalékos – a tavalyi inflációval megegyező nagyságrendű – emelést sikerült elérniük. Mint László Zoltán mondta, a tárgyalások szempontjából az általánosnál jobb a vasasok alkupozíciója, mert munkaerőhiány van  az ágazatban. Ugyanakkor az is tény, hogy a betanított munkások és az operátorok esetében létszámstopok vannak érvényben.

A Vasas Szakszervezeti Szövetségnek stratégiai célja volt, hogy a tárgyalások során minél kevesebb bérelemről folyjon vita, így ők az alapbérre összpontosítottak. A kialkudott pótlékok ugyanis csökkenhetnek, elmaradhatnak, például a kereslet kiesése vagy a termelés visszafogása miatt. Mint László Zoltán mondta, a munkaadók két-három éves béremelési megállapodás megkötésére tettek több esetben javaslatot, mert attól tartanak, hogy az éves megállapodásokkal a munkavállalók magasabb béremeléseket tudnak kiharcolni, amit szeretnének elkerülni - mondta László Zoltán.

A bértárgyalásokon a kollektív fellépésnek van súlya, az egyéni érdekérvényesítés lehetőségei szerények – bocsátotta előre Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke, aki az eddig lezárult tárgyalások alapján 7-15 százalékos keresetnövekedési megállapodásokról számolt be. Hangsúlyozta, hogy döntő módon nem önmagában az alapbér emelkedett ebben a mértékben, hanem az olyan kiegészítő juttatásokkal együtt, mint a bónusz- és egyösszegű kifizetések és a különböző pótlékok. Mint mondta, nem könnyű a szakszervezetek helyzete, mert a munkavállalók elvárásai magasak, sokan kizárólag kétszámjegyű emelésben gondolkoznak. Reálisnak aligha nevezhető 30-35 százalékos béremelési követelésekkel is találkozott.

A mostani tárgyalások egyik központi fogalma a differenciáltság – tudtuk meg. A kulcsszakmákban dolgozók speciális tudásának értékét sokkal könnyebb elismertetni a munkaadókkal. Szorosan összefügg ezzel az a változóban lévő munkaadói felfogás, ami a munkaerő megtartására helyezi a hangsúlyt. Új jelenség – hívta fel a figyelmet Mészáros Melinda –, hogy a bértárgyalások során titoktartási szerződést íratnak alá a munkaadók a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a részletek ne kerülhessenek nyilvánosságra.

Nehéz egyértelmű trendet felvázolni a most lezárult és folyamatban lévő bértárgyalásokról – mondta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A paletta színes, mert a jól menő, jellemzően nagy cégek erre a évre is jelentős béremeléseket jelentettek be. Ám arra is van példa, hogy teljes egészében elmarad idén a béremelés. Az emelés mértékének 2024-es szintje a MGYOSZ alelnöke szerint 8-9 százalék körül alakul, aminek mértékét 3 százalékkal magasabbra tette, mint az erre az évre várt inflációét. Ezt nevezhetjük akár kiegyenlítő hatásnak, mert ahogy Rolek Ferenc jelezte: a tavalyi béremelés a pénzromláshoz mérten kicsit mínuszos volt, az idei pedig kicsit pluszos lesz

A túlzó béremelési igényeket emberileg megérti a munkaadói oldal képviselője, nem kizárólag az elmúlt évi 17,6 százalékos inflációs adat miatt, hanem azért mert, mert a tavaly tavasszal a havi pénzromlás mértéke elérte a 25 százalékot is, ami nagyon „beleégett az emberek agyába”. De a mostani béremelési igényeket tolja tavaly december elsejétől megemelt minimálbér és garantált bérminimum összege is. Az ennél jobban keresők is 15 százalékos béremelést tartottak volna reálisnak, de a magyar gazdaság jelenlegi állapotában 10 százaléknál magasabb reálbér-növekedést nem bír el – jelezte a MGYOSZ alelnöke. Hozzátette, a 15 százalékos minimálbér és a garantált bérminimum emelés alapvetően a bérfelzárkóztatást szolgálja, a szakszervezeteknek el kell fogadtatniuk tagjaikkal, hogy a többi munkavállaló bére nem emelhető a minimálbérrel azonos mértékben.