– A kegyelmi döntésnek semmi köze nincs az elkövető ártatlanságához – nyilatkozta lapunknak Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet vezetője. Ennek azért van jelentősége, mert Novák Katalin köztársasági elnök lemondásakor megemlítette, tavaly áprilisban „abban a hiszemben” adott kegyelmet a bicskei pedofil ügyben elítélt K. Endrének, hogy a gyermekotthon igazgatóhelyettese „nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával”.
A véletlenszerűen kitudódott ügyben hasonló indoklással szolgált Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke is, aki utóbbi posztjáról a botrány hatására leköszönt ugyan, püspöki tisztségét azonban megtartotta. A történteket boszorkányüldözésnek minősítő Balog elismerte, hogy „súlyos politikai hibát vétett”, amikor az államfő tanácsadójaként K. Endre kegyelmi kérvénye mellé állt, de azt is közölte, azért nem tartozik bocsánattal, hogy kegyelmet kért egy „ártatlannak hitt embernek”. Később egy belső egyházi levelében – a minap ezt a hvg.hu ismertette – a református püspök egyenesen úgy fogalmazott, hogy ma sem kételkedik K. Endre ártatlanságában.
Csakhogy Majtényi László elmondása szerint a kegyelem nem az elítélt ártatlanságára való hivatkozással történik.
A kegyelmi döntés nem arról szól, hogy valaki – jelen esetben K. Endre – ártatlan, hanem arról, hogy vannak-e olyan morális megfontolások, amelyek alapján a független bíróság által elmarasztalt elítéltnek kegyelmet lehet adni. Tegyük hozzá: ha Novák Katalin és Balog Zoltán ártatlannak gondolta a bicskei igazgatóhelyettest, kérdés, miért nem várták meg az ügyben a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálását.
– A törvények betartása időnként igazságtalan eredményhez vezet – állapította meg Majtényi László. A sajtó az elmúlt évtizedekben tele volt olyan szívszorító történetekkel, amikor a kegyelmi döntés valóban megalapozott volt. Utalt például a 14 éves Simek Kitti esetére, aki megölte az őt és beteg édesanyját éveken keresztül szexuálisan is bántalmazó nevelőapját. A jogerős bírósági ítélet után Mádl Ferenc köztársasági elnök végrehajtási kegyelemben részesítette a lányt. Majtényi számára ugyanakkor a mai napig rejtély, hogy Novák Katalin milyen megfontolásból adott kegyelmet a terrorizmus miatt elítélt Budaházy Györgynek és társainak. Novák az eljárás elhúzódására hivatkozott, ami – jegyezte meg – nem tűnik elegendő indoknak.
Elfogadta az Országgyűlés, Novák Katalin nem Magyarország köztársasági elnöke többéMegszólalt az ismert rokon, Novák Katalintól a családjában is sokan elfordultak az elnöki kegyelmi botrány óta– Egyet egész biztosan nem lehet állítani, azt, hogy a köztársasági elnök tájékozatlan volt, amikor megkegyelmezett K. Endrének – hangsúlyozta az alkotmányjogász. A felterjesztő Igazságügyi Minisztériumnak és a köztársasági elnök apparátusának is szakmai feladata gondoskodni arról, hogy az államfő birtokában legyen a kellő információknak. Majtényi László amúgy hitelt ad azoknak a sajtóértesüléseknek, amelyek szerint a közéletből szintén távozó Varga Judit volt igazságügyi miniszter eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Noha nem egyértelmű ebben a nemzetközi gyakorlat, az alkotmányjogász támogatná, hogy a kegyelmi döntések – figyelembe véve a személyiségi és áldozati jogokat – az indoklással együtt legyenek nyilvánosak. Jogállamban a fő szabály ugyanis a transzparencia, az átláthatóság. Nem az szorul indoklásra, hogy valamit miért hoznak nyilvánosságra (a demokratikus működésben ezt kellene alapnak venni), hanem az, hogy valamit miért nem.
Jobboldalról úton-útfélen azt hallani, hogy Novák Katalin tévedett. Majtényi László szerint azonban az, ami történt: rendszerhiba.
A közjogi berendezkedés alapján formailag alkotmányos demokráciában, parlamentáris köztársaságban élünk, ami ellentmondásban van azzal, hogy a magyar miniszterelnök a gyakorlatban kormányzói hatalommal rendelkezik. A rendszerváltás óta a közjogi rendszerben a szerény hatáskörrel rendelkező államfő erkölcsi autoritás, aki a hatalom felettes énjét képviseli, a kormányfő pedig politikai autoritás. De amikor egymás után olyan köztársasági elnököket keresnek, akik nem alkalmasak a morális szerep betöltésére, akkor kiütközik a rendszerhiba.
Balog Zoltán leírta, hogy továbbra sem kételkedik a pedofil bűntársaként elítélt Kónya Endre ártatlanságábanA NER által megválasztott három államfőből kettő dicstelenül távozott pozíciójából. Göncz Árpád, Sólyom László, de még a fideszes kötődésű Mádl Ferenc is erkölcsi tekintélynek számított. Velük nem fordulhatott volna elő ilyen botrány – mondta Majtényi László.
– Ha a kormány valóban fontosnak tartaná a gyermekek védelmét, akkor nem ellehetetlenítené, hanem éppen ellenkezőleg, próbálná megerősíteni az ombudsmani intézményt. Majtényi László szerint a mostani botrány fényében ésszerű lenne, hogy külön független ombudsmanja legyen a gyerekjogoknak. Arra mindenképpen szükség van, hogy a gyermekvédelem ellenőrzésére, a panaszok kivizsgálására olyan rendszert működtessen az állam, amelyben igazi – tehát nem CÖF- vagy Alapjogokért Központ-szerű – civil szakértők és szervezetek is helyet kapnak.