Helyesbítés
Bár az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény kizárja az Ab-tagok újraválasztását, a jogszabály záró rendelkezései szerint ez a tilalom nem vonatkozik Ab-törvény hatálybalépésekor, 2012. január 1-én hivatalban lévő vagy a törvény hatálybalépését megelőzően hivatalban volt azon tagjaira, akiket az Országgyűlés kilenc évre választott meg és nem választották újra. Tévedtünk tehát a cikkünkben, amikor azt állítottuk, hogy Trócsányi László, aki 2007-10 között már volt az Ab-tagja, így nem választható újra alkotmánybírónak, ahogy a Fidesz ezt most javasolja.
Ugyancsak tévedtünk, amikor azt írtuk, hogy Trócsányinak, ha Ab-taggá választják, két év múlva le kell mondani, mert betölti a 70. életévét; a korhatári megkötés csak a korábbi, 2012 előtt hatályos törvényben szerepelt, így a jelenlegi alkotmánybírókra nem vonatkozik. Vagyis, ha a jelenleg 68 éves Trócsányit Ab-taggá választják, egészen 80 éves koráig maradhat tisztségében.
A tévedésért elnézést kérünk.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt szigorúan, szó szerint értelmezve Trócsányi Lászlót nem lehetne újra alkotmánybíróvá választani. A jogszabály szerint „Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra”, vagyis az Ab-törvény kizárja az újrázást és nem ismer „megszakított” alkotmánybírói mandátumot sem.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető jelentette be, hogy Sulyok Tamás államfővé választását követően a kormánypártok Trócsányit jelölik a 15 tagú Ab megüresedő helyére. Csakhogy Trócsányi 2007–10 között egyszer már volt alkotmánybíró, de a tisztségről lemondott a párizsi nagyköveti posztért cserébe. Igaz, az akkor hatályos Ab-törvény még megengedte az Ab-tagok (egyszeri) újraválasztását, és a mandátumuk is 9 évre szólt.
Hogy Trócsányi mostani, újbóli Ab-taggá választása nem alkotmányellenes-e, azt épp az Ab vizsgálhatná, de a testület összetétele miatt döntésük borítékolhatóan kedvező lenne a jelenlegi fideszes EP-képviselő számára.
A 2014–19 közötti igazságügyi miniszter Ab-tagsága más szempontból is a határon billeg; a törvény szerint ugyanis nem lehet az Ab tagja, aki „a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső vezetői tisztséget töltött be”. Trócsányi 2019. június 30-ig volt miniszter, vagyis a négyéves tiltás már pont nem vonatkozik rá, a fideszes EP-képviselőség pedig nem minősül vezető párttisztségnek. Ráadásul, az 1956-os születésű Trócsányi két év múlva betölti 70. életévét, s ekkor le kell mondania Ab-tagságáról, és a valószínűsíthető Ab-elnökségről is – nyílt titok, hogy ezt a posztot is ambicionálja.
Ahhoz, hogy Trócsányi az Ab elnöke legyen, előbb alkotmánybíróvá kell választani, az Ab elnökét ugyanis a parlament választja kétharmados szavazattal az alkotmánybírák közül. (Az eddigi Ab-elnök, Sulyok Tamás is Trócsányi protezsáltja volt.)
Trócsányi Lászlót jelöli a Fidesz az Alkotmánybíróság új tagjának, ez lehet az első lépés az elnöki tisztség feléMivel az Ab-tagság összeférhetetlen minden más „állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket”, Trócsányinak rövidesen le kell mondania EP-mandátumáról és a Szegedi Tudományegyetem alapítványának kuratóriumi tagságáról is, és vélhetően egy időre fel kell adnia a Károli Gáspár Református Egyetem rektori posztjára vonatkozó álmait is.
