A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as kutatásának idén februárban közzétett összefoglalójából, amelyben a 2018-ban, illetve 2022-ben végzett hallgatók helyzetét vizsgálták a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján. 2018-ban 53 343 fő, 2022-ben 54 555 fő volt a végzettek száma, a súlyozott, reprezentatív kutatás 9764 volt hallgató válaszait tartalmazza.
Az eredmények szerint a párhuzamosan folytatott tanulási és munkavégzési tevékenység főként a nem nappali munkarendben (esti, levelező, távoktatás) tanulókat jellemzi, náluk 94,5 százalék volt azoknak az aránya, akik egyetem mellett is dolgoztak. De nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet a nappali tagozaton tanulók is. Vagyis a nappalisok közel háromnegyedének dolgoznia is kellett amellett, hogy a más munkarendben tanulóknál jóval gyakrabban kellett (vagy kellett volna) bejárniuk az egyetemre. A kutatás nem tért ki az okokra, ahogy arra sem, a munkavégzést hogyan tudták összeegyeztetni egyetemi tanulmányaikkal.
Túl kevés az egyetemista Magyarországon, Európában csak három ország áll nálunk rosszabbulA Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell lapunknak azt mondta, a hallgatói munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak. Egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: családi támogatás, diákhitel, ösztöndíjak vagy munka. Budai Marcell szerint az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt a családok egyre kevésbé engedhették meg maguknak, hogy támogassák egyetemista gyermekeiket, a tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer pedig nem éri el a célját, az ösztöndíjak négy éve változatlanok, a legutóbbi, 2020-as emelést felőrölte az infláció. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb. Az albérletárak is jelentősen megugrottak, miközben a kollégiumi férőhelyek számában nem történt érdemi változás.
– Az egyetem melletti munkavégzés teljesen általánossá vált, aminek persze megvannak a maga előnyei. De ha ennek az a következménye, hogy túlságosan háttérbe szorul az egyetemi élet – mind tanulmányi, mind közösségi szempontból – az hátrányos lehet a hallgatókra nézve, különösen az “egyetemista identitás” kialakulásában, ami a későbbi életükre is kihatással lehet – fogalmazott a HÖOK sajtófőnöke.
A felmérés során vizsgálták a frissdiplomások jelenlegi munkaerőpiaci státuszát is, e szerint a végzettek 89 százaléka dolgozott a kérdőív kitöltésének idejében, míg 11 százalékuk sosem, vagy az adatfelvételkor épp nem dolgozott. A munkanélküliek aránya a művészet-közvetítés képzési területen volt a legmagasabb (15,6 százalék), egyéb művészeti területen 10,9 százalék, bölcsészettudományi területen 5,9 százalék, az agrár képzési területen végzettek körében 5,2 százalék. A legkevesebben (1,6 százalék) az orvos- és egészségtudományi területen végzettek körében voltak munkanélküliek.
A kutatás készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy a tanulmányok hogyan illeszkednek a végzett munkához. A válaszadóknak kevesebb mint negyede jelezte, hogy teljesen (22,4 százalék) vagy nagymértékben (24,1 százalék), 26,6 százalékuk szerint közepes mértékben, 17,1 százalékuk szerint kevéssé, 9,9 százalékuk szerint egyáltalán nem. A legnagyobb mértékben a pedagógusképzésben (45,7 százalék), a jogi képzéseken (42,5 százalék) és az orvos- és egészségtudományi képzéseken (39 százalék) végzettek tudják teljes mértékben használni a tanulmányaik során elsajátított tudást.
Azoknak az aránya, akik szerint egyáltalán nem kaptak használható tudást az egyetemen, a sporttudomány (25,9 százalék), az agrár (17,7 százalék), valamint a társadalom- és bölcsészettudományok területén (egységesen 16,5 százalék) végzettek körében volt a legmagasabb.
A felmérés kitért a külföldi munkavégzés kérdésére is, a válaszadó friss diplomások mintegy 6 százaléka jelezte, hogy a megkeresés időpontjában éppen külföldön dolgozott. A képzési területeket tekintve a külföldi munkavégzés az átlagnál gyakoribb az agrár (10,7 százalék), a természettudományi és művészeti területen (10-10 százalék) végzettek körében. Kiderült az is, hogy a végzettek nem túl elégedettek a hazai felsőoktatás nemzetközi munkaerőpiacra való felkészítő szerepével: 56 százalékuk szerint a felsőoktatási tanulmányok inkább nem vagy egyáltalán nem készítenek fel készít fel a külföldi munkaerőpiaci érvényesülésre. Miközben a 2018-ban végzettek 44,8 százaléka, a 2022-ben végzetteknek pedig már az 50,2 százaléka azt jelezte, inkább igen, vagy biztosan másik országba költözne egy jobb munkahely reményében.
