- Valamiért jóval nagyobb árbevételt értek el a Schadl-ügy vádlottjainak irodái, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egy automatikus rendszeren keresztül, nagyjából véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket az országban működő mintegy 200-250 iroda között. A Schadl-ügy vádlottjainak irodái azonban valamiért – egy-két kivételtől eltekintve – nagyságrendekkel több árbevételt értek el, mint az azonos területen dolgozó végrehajtók – derül ki az rtl.hu cikkéből.

Az ügykiosztást évek óta bírálják a végrehajtók, ugyanis úgy érzik, hogy nem ugyanolyan mennyiségű és minőségű ügy jut az országban működő mintegy 200-250 irodára. Az eltérés részben indokolt lehet, mivel a fő szabály szerint a végrehajtást az az iroda végezheti el, amely az adós lakóhelyéhez tartozik. Az országrészek gazdasági és egyéb jellemzői alapján viszont változó lehet, hogy hány végrehajtási ügy indul, valamint hogy ezek mennyire számítanak „zsírosnak”.

Az egyes illetékességi területeken ugyanakkor akár több végrehajtói iroda is működhet, ezért létre kellett hozni egy olyan eljárást, amellyel eldöntik, ki hajthatja majd be a tartozást. Az elosztási szabályrendszer azért különösen fontos, mert így garantálható, hogy szinte kizárólag technikai szempontok alapján határozzanak arról, melyik végrehajtó kezeli majd az adós esetét. Így elvben kizárható a részrehajlás, valamint csökkenthető a korrupciós veszély is, és – nem utolsó sorban – biztosítható, hogy nagyjából ugyanakkora üzletet jelentsen a végrehajtói irodáknak a működés.

Az rtl.hu információi szerint azonban

A Schadl-ügyben összesen 9 végrehajtó lett vádlott, közülük 6-an vittek olyan területen irodát, ahol egynél több végrehajtó dolgozott. A többiek egyedüli végrehajtók voltak az adott területen, így dolgozott például Schadl György is a Budaörsi Járásbíróság mellett. Az érintettek közül többen már elítéltek lettek, ők ugyanis elfogadták az ügyészség által javasolt büntetést, és az már jogerőre is emelkedett.

A portál azt írja, több esetben bevételkülönbség alakult ki a Schadl-Völner korrupciós botrányban érintett végrehajtóknál:

• Schadl György, az MBVK korábbi elnökének felesége például több mint 100 millió forinttal magasabb árbevételt ért el, mint az ugyanúgy gödöllői illetékességi területen dolgozó „konkurencia”.

• volt olyan vádlott is, akinek 300 millió forinttal volt magasabb az árbevétele, mint a másik végrehajtói irodának.

• az egyik körzetben mindenkinek (így az ügy egyik vádlottjának is) átlagosan alakult az árbevétele, azaz itt nem voltak jelentős eltérések sem az összes ügyszámot, sem az árbevételt tekintve.

• míg egy másik térségben csak egy valaki előzte meg a vádlottá vált végrehajtót 2021-ben néhány millióval, egy volt helyettes államtitkár, aki politikai pályája után végrehajtói irodát nyithatott. Ő – bár a neve többször is felbukkan a Schadl-ügy nyomozati anyagában – nem vádlott a korrupciós ügyben, így a mai napig működteti az irodát.

Az árbevételben látható eltéréseket részben indokolhatják a képességbeli különbségek is, az eltérés azonban az rtl.hu-nak nyilatkozó végrehajtók szerint túl nagy. A portál megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy megtudja, álláspontjuk szerint mi okozza a jelentős eltéréseket, de a két szervezet nem reagált.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól kapott adatok alapján az rtl.hu szerint az is megállapítható, hogy

Évente általában mindenhol 2-3 ezerrel nőtt az ügyszám, ennek ellenére jelentős eltérések alakultak ki az összes esetet tekintve is. Ezek egy része indokolható azzal, hogy egyes irodák örököltek is ügyeket az elődjüktől, valamint hogy ha egy adós ellen indult már végrehajtás, akkor hiába tartozna lakcíme alapján máshova, az első végrehajtó indíthatja meg a második ügyet is. Az MBVK a portál eltérő ügyszámokra vonatkozó kérdéseire sem reagált.