A felnőttkorú romániai magyar lakosság 61 százaléka rendelkezik magyar állampolgársággal, 18 százalék tervezi igényelni azt, 19 százalék továbbra is elzárkózik a lehetőségtől, derült ki az Eurotrans Alapítvány megrendelésére készített friss felmérésből. Az RMDSZ alapítványa a romániai magyarok magyar állampolgársághoz fűződő viszonyát, terveit, valamint a támogatási lehetőségek igénybevételének gyakoriságát és hajlandóságát mérte fel.
A megrendelő közleménye szerint jelentősen csökkent a kettős állampolgárságot nem igénylők aránya a korábbi kutatási eredményekhez képest.
Hogy számszerűen hány romániai magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, azt nem közölték. A népszámlálás 1 002 200 magyart mutatott ki, a felnőttkorúak száma nem ismert. Az állampolgársággal járó kedvezményeket viszonylag kevesen veszik igénybe: az anyasági támogatást 16, a babakötvényt 12 százalék igényelte.
A státustörvényként emlegetett kedvezménytörvény biztosította, „Szülőföldön magyarul” elnevezésű nevelési-oktatási támogatás viszont szélesebb körű, ezt a helyi magyar oktatási intézményekben tanuló gyerekek után kapják szüleik. A válaszadók 57 százaléka állította, hogy ő vagy valamely közeli családtagja igényelte ezt az elmúlt években. Az ugyanezen törvény alapján Magyarország területén igénybe vehető utazási támogatás lehetőségével 6 százalék élt.
A közlemény emlékeztet, hogy az utazási támogatások március 1-jétől bővülnek a magyarigazolvánnyal rendelkező külhoni állampolgárok számára és arra is, hogy az Eurotrans 38 erdélyi irodájában továbbra is igényelhető mind a magyar állampolgárság, mind a magyarigazolvány.
Magyarországon érthetetlen okokból kormányzati titoknak számít, hogy a 2010. május 26-án megszavazott új állampolgársági törvény alapján egyszerűsített honosítással hány új állampolgárral bővült a nemzet. Évek óta csupán annyit hangoztatnak a kormány képviselői, hogy meghaladta az egymilliót a magyar állampolgárságot szerzők száma. Csakhogy az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt ünnepélyes keretek között, s az illetőt Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.
Azóta nem közölnek konkrét adatot, lapunk többszöri próbálkozás után sem kapott választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a folyamatért felelős Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől az egyszerű kérdésre, amelynek magától értetődően nyilvánosnak kellene lennie.
Az egyszerűsített honosítás 2010-es bevezetése óta teljesen értelmét vesztette és háttérbe került az első Orbán-kormány idején megszavazott, státustörvényként ismert jogszabály, amelyből mára csak a magyarigazolvány és az oktatási-nevelési támogatás maradt. Tavaly óta azonban úgy tűnik, újra előtérbe kívánja tolni ezt az elfeledettnek hitt intézményt a Fidesz- kormányzat. Tavaly jelentették be az oktatási-nevelési támogatás tanévenkénti 100 ezer forintra emelését (2002-es bevezetése óta 22 400 forint volt), idén a magyarigazolvány birtokosai kaptak új utazási kedvezményeket. A február 19-i tervezet tanúsága szerint Orbán-kormány a MÁV és a Volánbusz kedvezményrendszerét is átalakítja a magyarigazolvánnyal rendelkezők kedvéért. Bár az eredeti hír úgy hangzott, hogy márciustól ingyenesen lehet utazni magyarigazolvánnyal, vagyis korlátlan utazási kedvezménynek tűnt, valójában a korábbi 4 helyett évi 12 kedvezményes utazást, az eddigi 90 százalékos kedvezmény helyett pedig teljes ingyenességet biztosít a módosítás. (Ez Magyarországon belüli utazásokra vonatkozik.)
Hogy pontosan mi áll a „státustörvény” asztalra kerülése mögött, egyelőre homályos, de minden bizonnyal nem független a 2024-es választásoktól.
Romániában idén négy választást rendeznek, és az RMDSZ, amely a Tőkés László nevéhez fűződő zsebpártok félreállítása után az Orbán-kormány egyetlen erdélyi partnerévé vált, pengeélen táncol az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésében. Már a korábbi választások azt mutatták, a romániai magyar érdekvédelmi szövetség kifogyni látszik a saját üzenetekből, kampányait az Orbán-kormányhoz fűződő barátságára és a budapesti támogatások előtérbe helyezésére építette. Ezúttal azonban csapdát is rejt e politikai reklám: ha az állandó magyarországi lakcímmel rendelkező erdélyiek magyar állampolgárként szavaznak az EP-választáson, az RMDSZ könnyen kieshet a brüsszeli parlamentből.
Cenzúra van, esélye nincs a nyilvánosságra az erdélyi ellenzéknek