bíróság;Fővárosi Törvényszék;elsőfokú ítélet;Topház;

A bíróság szerint az állami szervek „tétlen megfigyelőként” nézték, mi történik a gödi Topház otthonban

A Fővárosi Törvényszék a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF), a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is elmarasztalta az ügyben.

Elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF), a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (az emberi erőforrások minisztériumának jogutódját – EMMI) keddi ítéletében a Topház speciális otthon ügyében – írja a hvg.hu.

Az állami fenntartású intézményben a fogyatékkal élő 220 lakó esetében számolt be súlyos jogsértésről 2017-ben a Validity Alapítvány, az antidiszkriminációs pert is ők indították el.

A portál szerint elsőfokú ítélet alapján súlyosan sérült az otthonban élők szabadsághoz, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz való joga. Bár az ítélet írásos formája csak a következő napokban készül el, és az abban foglaltak mérlegelése után dönti majd el a Validity, hogy fellebbeznek-e az egyelőre nem jogerős döntéssel szemben, a civil szervezet beszámolója szerint az ügyben eljáró bíró kiemelte, hogy az állami szervek nem látták el megfelelően a feladataikat.

Az SZGYF, a kormányhivatal és az EMMI „tétlen megfigyelőként” nem tettek azért, hogy a Topházban elhelyezett, fogyatékkal élő emberek jogai tiszteletben legyenek tartva, a keresetben szintén említett Belügyminisztériumot, Miniszterelnökséget és a Máltai Szeretetszolgálatot azonban nem tartotta felelősnek a történtekben.

A Validity hét évvel ezelőtt adta ki a „Kényszerzubbony és elkülönítés. Vizsgálat a Magyarországon fogyatékossággal élő felnőttekkel és gyermekekkel kapcsolatos rossz bánásmód és elhanyagolás ügyében” című jelentést, amely a nyilvánosság elé tárta a Topházban történt visszaéléseket. Nem sokkal később a magyar kormány az intézmény fenntartását kiszervezte a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, és Gondviselés Házává nevezték át, ezután történt, hogy a dolgozók által elkövetett erőszakos bűncselekmények és szexuális erőszak miatt is eljárás indult.

A szervezet képeket is közzétett a gödi intézményben uralkodó állapotokról, amelyeken látszott, hogy több ott lakót kényszerzubbonyban vagy megkötözve találtak a Topházban, emellett bántalmazással és elhanyagolással vádolták a fenntartót. Már akkor úgy látták, nem elszigetelt esetről van szó, hanem rendszerszintű problémák állnak a háttérben, ezért közérdekű keresettel fordultak a bírósághoz meg nem határozott számú fogyatékkal élő tekintetében.

Az, hogy elmarasztaló ítélet született a Topház ügyében, fontos fejlemény, de semennyire nem oldja meg a problémákat a Validity szerint. Mint mondják, a zárt ajtós intézmények, ahonnan az ott élőket nem vagy csak a legritkább esetben engedik ki, valós látogatási lehetőség pedig nincs, túl nagy kockázatot jelentenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő legsérülékenyebb csoportokra nézve.