bérlet;

Indul a nagy tömegközlekedési bérletreform Magyarországon

Elsősorban olcsó és mindenki számára elérhető közösségi közlekedést és jó minőségű szolgáltatásokra való törekvést ígért Lázár János közlekedési miniszter a március elsejével induló új fővárosi és agglomerációs tarifarendszerről szóló sajtótájékoztatóján. A pályahálózat megújítására évi 100 milliárd forintot kellene költeni.

A tárcavezető hosszan sorolta azok körét, akik számára olcsóbbá válik az utazás a főváros és a Pest vármegyei bérletek kölcsönös elfogadásával: ingyen utazhatnak a 14 év alattiak, a nagycsaládosok, a 65 év feletti nyugdíjasok és a fogyatékkal élők. Féláron válthatnak bérletet a 25 év alattiak, közalkalmazottak, a magyar igazolvánnyal rendelkezők pedig évente 12 alkalommal utazhatnak ingyen az országban, a 14 év feletti diákok pedig az eddigi 3450 forint helyett 950 forintért válthatnak bérletet. (A főváros már ki is vezette a diákbérletét.) Mindez a minisztérium számításai szerint 4,5 millió ember számára teszi olcsóbbá a közösségi közlekedést.

Az olcsóbb jegy azonban nem jelent árbevétel-csökkenést az érintett közlekedési társaságoknak – állította a Népszava kérdésére Lázár János. Ezt azzal indokolta , hogy a vármegye-, illetve országbérletek bevezetése óta lényegesen nőtt az utazások és így a jegyvásárlások száma is. A jegyárbevétel is emelkedett: 2022-ben 122 milliárd forint volt, ami tavaly 128 milliárd forintra nőtt. Éppen ezért nem tartja valószínűnek azt, hogy közlekedési társaságok állami kompenzációra szorulnának a csökkenő bevétel okán. Ha mégis így lenne akkor még mindig növelhető a vállalati hatékonyság, a cégekben lévő belső tartalékok felhasználása.

Lázár János külön kiemelte a fővárossal való megállapodást, amely szerinte példaértékű lehet valamennyi helyi közlekedési üzemet működtető város számára. A miniszter szerint új, korrekt alapokra helyezték az elszámolást, a bevételeket a megrendelt szolgáltatások alapján osztják meg, a Budapest-bérletek esetén 28-72 százalékban, a vármegyebérletek bevételét 46-54 százalékban. Az eddig kizárólag a fővárosi önkormányzatnak járó 12 milliárd forintos támogatáson ezután közel fele-fel arányban osztoznak. A MÁV és a Volán továbbra is a BKK-tól vásárol meg számos közlekedésszervezési és egyéb szolgáltatást.

A kölcsönös bérletelfogadás miatt „orkánerejű hülyézésben volt része”, 

de mégis tető alá hozták Karácsony Gergely főpolgármesterrel a megállapodást, ami szerinte a fővárosban élőknek és az agglomerációból ingázóknak is komoly anyagi segítség. „Ha ez nem Budapest támogatása, akkor mi az?” – fogalmazott.

Fontos kérdés továbbra is, hogy honnan lesznek új járművek. A MÁV 3330 darabos járműparkjának jelentős része 40 éves, megérett a cserére. A kormány szerdán megtárgyalta a 10 éves vasútfejlesztési tervet, megkezdődtek a kormányon belül a pénzügyi tárgyalások a szükséges járműbeszerzések finanszírozásáról. A kabinet egyértelművé tette, hogy csak olyan járműcsere programot tud támogatni, amelynek része a hazai kötött pályás járműgyártás újraélesztése is. A következő 10 évben 10-12 milliárd eurót költenének erre. Intenzíven dogozik azon, hogy megszerezze erre a forrásokat. Ennek a folyamatnak a része lehet, hogy a Dunakeszi Járműjavító felvásárlási ajánlatot tett a Talgó spanyol vonatgyártó felvásárlása.

A pályahálózat megújítására évi 100 milliárd forintot kellene költeni. Ha az Európai Bizottság feloldja a Magyarországnak járó forrásokat, akkor ez a folyamat fel fog gyorsulni. Erre szerinte személye a garancia, hiszen – miként fogalmazott amint a tehervonat, úgy ő is nehezen megállítható. A prioritás az összes HÉV-szerelvény cseréje és a HÉV-vonalak felújítása. Összesen 100 darab új járművet kell beszerezni. Erre magyar gyártó kapacitás is lenne, de nemzetközi ajánlat is van az asztalunkon – tette hozzá Lázár János.