Meteorológiai és politikai értelemben egyaránt viharos reggelre ébredt pénteken a szigetország. Bebizonyosodott a jól értesült elemzők előrejelzése, George Galloway nyerte meg a rochdale-i időszaki választást. A nagy-manchesteri körzetben a veterán munkáspárti képviselő, Tony Lloyd hirtelen halála miatt kellett az urnák elé járulniuk a szavazóknak. A biztosnak tekintett munkáspárti mandátum kaotikus körülmények között veszett el. Hiba volt szinte ízléstelen gyorsasággal kiírni a pótválasztást, de különösen szerencsétlenül választotta ki a párt vezetője a jelöltet, Azhar Alit, akitől annak durva Izrael-ellenes kijelentése miatt gyorsan el kellett határolódnia. Új kandidátust már nem lehetett állítani, Ali viszont függetlenként és zavaró tényezőként rajta maradt a szavazócédulán. 7,7 százaléka szánalmas eredmény annak fényében, hogy a Munkáspárt stabil tízezres többséggel képviselte a választókerületet.
A Konzervatívok annyira nem vették komolyan az erőpróbát, hogy jelöltjük alig töltött időt az "ország egyik legszegényebb sarkaként" emlegetett, 30 százalékban muszlimok lakta helységben.
Tökéletesen kiaknázta viszont a vákuumot a szigetország egyik legdörzsöltebb politikusa. A 69 éves, skóciai születésű George Galloway 1987 és 2015 között hat ciklusban, különböző pártokat és választókörzeteket képviselve volt már tagja a westminsteri parlamentnek. Eredetileg a Labour-hez tartozott Glasgowban, de az iraki háborúval szembeni határozott kiállása, sőt Szaddám Huszeinhez fűződő személyes kapcsolata miatt 2003-ban 36 éves tagsága ellenére kizárták a pártból. Így a 2005-ös választáson már a szélsőbalos Respect indította a kelet-londoni Bethnal Greenben, majd az észak-angliai Bredfordban. Kilencéves kihagyása nem jelenti azt, hogy nem próbált meg újra és újra visszakapaszkodni Westminsterbe, sőt az autonóm skót parlamentbe is, de cserben hagyta szerencséje a londoni főpolgármesterség 2016-os megkaparintására tett kísérlete során is. Most a 2019-es választás után általa alapított Workers Party élén lett végre eredményes Rochdale-ben. A magát tiszteletbeli palesztínnak, irakinak, szíriainak és egyiptominak tekintő impozáns megjelenésű politikus barátai sorába tartozott Fidel Castro, Hugo Chavez és Jasszer Arafat is, hazai földön pedig elkötelezett támogatója volt Jeremy Corbyn bukott munkáspárti vezetőnek és a Brexit ügyének. Regénybe illő életrajzának felvillantásából nem maradhatnak ki visszatérő gyanús üzleti ügyei, kampánypénzekkel való visszaélései, vagy a Celebrity Big Brother valóságshow nézettségének emelése macskaimitáló dorombolásával.
A rendszerint feketébe öltözött, jellegzetes fedora kalapot viselő Galloway a szavazatok közel 40 százalékát szerezte meg Rochdale-ben, anélkül, hogy komolyan elmélyedt volna a lokális ügyekben.
Győzelmi beszédét elsősorban Sir Keir Starmernek és Gázának szentelte. "Tektonikus lemezek elmozdulását" emlegette, hozzátéve, a Munkáspárt "nagy árat fog fizetni azért a szerepért, amit a megszállt területen jelenleg zajló katasztrófa lehetővé tételében, bátorításában és takargatásában játszott". A Labour első reakciója elismerte, hogy "nem a remények szerint alakult a választás", de nincs szó a gázai politika megváltoztatásáról, marad az azonnali humanitárius fegyverszünet követelése. A párt tetemes, 22 százalékos vezetése alapján a közvélemény-kutatásokban nem pánikol a muzulmán közösség támogatásának visszaesése miatt. Az egész parlament aggódhat azonban a karizmatikus, kitűnő orátor és debattőr bajkeverő visszatérése miatt, még ha az csak néhány hónapig is tarthat.
