A magyar kormánynak láthatóan nincs semmilyen gazdasági víziója legalábbis Orbán Viktor kormányfő nem állt elő semmi új javaslattal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén. Tavaly itt hangzott el, hogy magyar gazdaságnak 300 ezer új külföldi munkavállalóra van szüksége, a növekedés fenntartásához – erről egy éve Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, ám látva a Fidesz szavazótáborában keltett politikai felháborodást, néhány héten belül 180 fokos fordulatot rendelt el a kormány, Bár ennek ellenére a vendégmunkások továbbra is érkeznek az országba. Tavaly Nagy Márton – jelenleg nemzetgazdasági – miniszter ugyanitt azzal viccelődött, hogy 2030-ra Magyarország eléri az EU fejlettségének 90 százalékát, míg 2019-ban a miniszterelnök mondta, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra az öt legjobb életminőségű és legversenyképesebb ország közé tartozzunk.
Idén elmaradtak ezek a bombasztikus bejelentések, sőt a miniszterelnök meglehetősen kevés szót ejtett a gazdaságpolitikáról:
elmondta, hogy magas az államháztartási hiány, magas az államadósság, nagyok az államháztartás kamatterhei – ennek ellenére optimista az előttünk álló két évvel kapcsolatban. A kormányfő szokás szerint bölcsességeket eresztett el, miszerint „mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mintha mi tartoznánk másoknak. Sajnos ez a helyzet még nem áll fent” – utalt a magas államadósságra. A költségvetési hiány kapcsán, azt mondta, hogy „mindig többet kell keresni, mint amennyit költünk, ám költségvetési hiány e tekintetben még nem állja ki az idő próbáját”. Azt mondta, hogy a kormány a tavalyi brutális magas, a GDP 6,5-6,7 százalékos hiányát fokozatosan, három év alatt csökkenti három százalékra, s idénre 2 százalékos kiigazítást terveznek – így a hiány 4,5 százalékra csökken, jövőre 3,7 százalékra, majd csak 2026-ra csökkentik 2,9 százalékra. Orbán szerint az EU-ban az a megállapodás körvonalazódik, hogy az uniós tagállamoknak négy év alatt kell visszatérniük a három százalékos államháztartási hiányhoz – ebből a szempontból marad egy éve a kormánynak.
Arról, hogy például az idei 2 százalékos hiánycsökkentést, hogyan és miként akarják megvalósítani, sem Orbán, sem az ülésen felszólaló Varga Mihály pénzügyminiszter egy szót nem ejtett.
Mint ahogy a pénzügyminiszter azt sem hozta szóba, hogy mikor akarja, vagy egyáltalán akarja-e a kormány módosítani a 2024-es költségvetést – ami mára teljesen elavult. Orbán még egy témáról beszélt részletesebben ez pedig általa „profitmérlegnek” nevezett pénzügyi tőke és jövedelemegyenleg. Állítása szerint a multinacionális cégek évi 4-6 milliárd eurónyi profitot visznek ki az országból, ezt ellentételezi részben a magyar cégek külföldön megtermelt 1,5 milliárdos profit-hazautalása és az évi 1,5 milliárd uniós tőkebeáramlás. Vagyis a 4-6 milliárdos tőkekivitellel szemben 3 milliárd euró beáramlás áll. Annak érdekében, hogy egyensúly legyen, meg kell erősíteni a magyar cégek külföldi profittermelő képességét – ezért a kormány kész támogatni a „nemzeti bajnokokat”. Szerinte a magyar gazdaság csak ez esetben virágozhat fel. Ahogy Orbán fogalmazott: „mindig szegény ház leszünk, ha rajtunk keresnek mások és nem mi keresünk többet másokon”.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a tavalyi recesszió után a normalizálódás még hosszú időbe telik, ehhez nem csak az idei évet, de 2025-öt és 2026-ot is meg kell nyerni. A miniszter szerint utoljára 2019-ben – a Covid válság kitörése előtt – produkált normális mutatókat a magyar gazdaság, legyen szó gazdasági növekedésről, hiányról vagy épp az inflációról. Az infláció ugyan lement 3,8 százalékra – de hogy a 2019-hez hasonlóan kedvező számokat lássunk, arra szerinte 2026-ig kell várni. Ennek elősegítésére a tárcája két héten belül „letesz az asztalra” egy versenyképességi javaslat gyűjteményt. Nagy Márton megismételte azt a tézist, miszerint a magyar gazdaság növekedéshez 500 ezer új munkahelyre van szükség, amihez szerinte 300 ezer fő rendelkezésre áll Magyarországon. Szavaiból az következik, hogy a kormány már „csak” 200 ezer vendégmunkás importját tervezi – a tavalyi 300 ezerrel szemben.
Trump a béke záloga
Míg a magyar gazdaság jövőjéről nem osztotta meg a véleményét a miniszterelnök, annál többet beszélt az ukrajnai háborúról. Szerinte azt a háborút sem a Nyugat, sem Oroszország nem nyerheti meg, ezért a cél a békekötés. Ám erre olyan nyugati politikus, aki vastagon elköteleződött Ukrajna támogatása mellett nem képes Orbán szerint. A magyar miniszterelnök ezért bízik Donald Trump újbóli megválasztásban, mert egyedül ő, mint egy új szereplő képes békét kötni a nyugat nevében az oroszokkal. Orbán szerint az idő az oroszoknak dolgozik, ezért minél hamarabb le kell zárni a háborút. Ha folytatódik, akkor az orosz és a magyar határ egyre közelebb kerül egymáshoz Ukrajna zsugorodásával. Ezért Nyugatnak össze kell szednie magát és minél gyorsabb béketárgyalás – ez a Magyarország érdeke – húzta alá a miniszterelnök