„Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre rendbe tennék az agráriumot”

– Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre rendbe tennék az agráriumot, mert ha minden így marad, akkor jövőre a gazdák négyötöde tönkremehet – indokolta Kernbaum Anita lábodi gazdálkodó, miért szerveznek a hét végére háromnapos gazda- és méhésztüntetést a Parlamenthez.

A somogyi vállalkozó szerint végső elkeseredésükben demonstrálnak, a hazai gazdák jelentős része mára felélte tartalékait, s átlagos terméssel számolva az idei év is veszteséges lesz számukra.

– A jelenlegi árak és költségek mellett kiemelkedően jó termésátlag mellett is jó, ha nullás évet tudnak majd produkálni a gazdák.

Az alacsony felvásárlási árak mellett – a tiltakozó gazdák szerint – a támogatások kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket. A földalapú támogatást, amit Ausztriában az év végére megkapnak, itthon június végére fizetik ki teljesen, ráadásul, míg máskor időarányosan ilyenkorra a 40-50 százalékot meg szokták kapni, addig az idén 20-25 százalékot kapott az átlag, és akadtak, akik még semmit sem. Enélkül viszont nem tudnak nekikezdeni a tavaszi munkáknak, csak, ha hitelt vesznek fel. Az agrárium cápái persze figyelik a kisvállalkozások haláltusáját, és lecsapnak a bajba kerültek földjeire: Dél-Somogyban például a már Tiborcz István-féle Főnix Magántőkealaphoz tartozó Drawa Kft.

– Az átlagemberek úgy gondolják, hogy a földalapú támogatás alanyi jogon jár, pedig igencsak komoly feltételeknek kell megfelelni, hogy a gazdák hozzájussanak a teljes összeghez – magyarázta Kernbaum Anita. – Csakhogy a jogi környezet teljesen kiszámíthatatlan, nem lehet tervezni, a határidők nem követik a földmunkák idejét, pedig, ha elvetünk valamit, azt már nem lehet visszacsinálni, mégis utólag hoznak valami rendeletet, ami miatt aztán nem kapjuk meg a teljes összeget, amivel eredendően kalkuláltunk, s ez persze kihat aztán minden más munkára. Egyes támogatásokat ráadásul keretösszeggel hirdetnek meg, ezeknél sem tudja senki, mennyi pénzre számíthat. Tavaly például az agrárökológiai programot úgy hirdették mindenütt, hogy hektáronként 105 eurót kaphatnak a pályázó gazdák, aztán a kifizetésnél kiderült, 61 euró jut. Aki a 105-tel tervezett, s annak megfelelően kezdett beruházásba, az csúnyán ráfizetett. Rengetegszer írnak ki úgy pályázatot, hogy a feltételeket csak napokkal a lejárta előtt adják meg.

Ezeket a problémákat viszont senki sem jelzi a hatalomnak, a lábodi gazdaasszony szerint a tüntetéssel épp ezért elsődlegesen országos összefogást, valódi érdekképviseletet szeretnék összehozni, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) ugyanis szerintük semmi haszna. Felidézte az ukrán gabona behozatala ellen szervezett néhány héttel ezelőtti, záhonyi demonstrációt, melyet a Fidesz-közeli Magosz és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) szervezett, ám sokkal inkább kormány melletti kiállásnak bizonyult, mint valódi érdekérvényesítésnek. Nem véletlen, hogy a demonstrálók azt is szeretnék elérni, szüntessék meg a kötelező NAK-tagságot, mely sokkal drágább a normál kamarai tagságnál, ám semmit sem kapnak cserébe.

Egy neve elhallgatását kérő somogyi méhész magyarázata szerint a kormány arra hivatkozik az importtilalom feloldásánál, hogy az exportra dolgozó mézkeverőüzemeknek nincs elég hazai alapanyaga.

– Pedig van itthon elég méz, csak nem akarnak fizetni érte – jelentette ki felháborodottan. – Egy kiló vegyesméz normál felvásárlási ára 1500 forint körül lenne, ám az üzemek 600-650, a legjobb esetben 700 forintot hajlandóak csak fizetni. Ennyiért persze senki sem adja, ezért kilobbizták, hadd jöjjön az olcsó ukrán méz.

Az Átlátszó írt a múlt héten Nagy István agrárminiszter és az egyik legnagyobb hazai mézcsomagolóüzem, az Aranynektár kapcsolatáról, mely az egyik nagy nyertese lehet az importtilalom feloldásának.

– Az agráriumban dolgozók közül senki sincs biztonságban – jegyezte meg Kernbaum Anita. – Ha így marad a helyzet, akkor jövő ilyenkorra a gazdák 80-90 százaléka teljesen ellehetetlenülhet. Még úgy is, hogy már csak az alaptechnológiákkal számol mindenki a költségeknél, a föld tápanyagtartalmának visszapótlására nincs pénze a többségnek, elég megnézni, mennyivel esett vissza az elmúlt években a kálium- és foszforalapú termékek forgalma.

A szombattól hétfőig tervezett tüntetésre a szervezők két helyszínt foglaltak le: gyülekezőhelyként a Népligetet, illetve a demonstráció valós területeként a pesti alsórakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik, hétfőn pedig petíciót akarnak átadni az agrárminiszternek.

– Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, ám így sem tudjuk, mekkora részvételre számíthatunk – ismerte el Kernbaum Anita. – Traktorral Budapestre eljutni nem olcsó mulatság, 200 kilométerről oda-vissza úgy 200 ezer forint üzemanyagköltség, és cirka 12 óra zötykölődés, így, ha 20-30 jármű összejönne, már mutatna valamit. Sokan jelezték, hogy autóval vagy tömegközlekedéssel jönnének, azt sem tudjuk, a méhészek közül mennyien csatlakoznak. Ráadásul sokan félnek, hiszen, ha valaki kinyitja a száját, exponálja magát, eleshet pályázati támogatásoktól. Mivel én eddig is elég sokszor kritizáltam, csak tavaly 35 kormányhivatali ellenőrzést kapott a cégem, s az idén is már ötöt… Ettől tehát többen tartanak, hiszen egy ellenőrzésen, ha akarnak, úgyis találnak hibát, büntetni valót. Erre viszont azt szoktam válaszolni: ha csendben maradnak, akkor is tönkremennek. A végeredmény ugyanaz. Kivéve, ha elegen összefogunk és kiállunk magunkért.