Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az egy főre jutó fogyasztást tekintve a magyarok költötték a második legkevesebbet az EU-ban, egyedül a bolgárok éltek kicsit még alacsonyabb életszínvonalon. Tavaly a gazdaságot évtizedek óta nem látott infláció sújtotta, zsugorodott is, ezek hatására tovább romlott a magyarok relatív jövedelmi helyzete az Unióban. Ám 2023 ebből a szempontból nem kisiklás volt, hanem sok esztendő hibás gazdaságpolitikájának következménye.
A jegybank elemzői megvizsgálták, hogy mi az oka a vásárlóerő gyengélkedésének, és nem meglepő módon arra jutottak, hogy a magyarok keveset keresnek, nemcsak az uniós, de régiós összehasonlításban is. Az okok összetettek, de meghatározó probléma, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, hatékonysága alacsony, ráadásul nem látni a minőségi javulás jeleit.
Az idehaza megtelepedő, alacsony hozzáadott értéket teremtő beruházások nem termelnek elég jövedelmet, és annak nagy része is profitként távozik az országból, így a munkajövedelmek nem vagy csak visszafogottan növekednek. Az akkugyárak betelepítésével csak tovább romlik a helyzet: az alacsony hozzáadott értéket termelő cégek hazaviszik majd a profitot, mi több, egyre kevesebb magyar fog dolgozni ezekben a gyárakban a munkakörülmények miatt, azaz a munkajövedelem jó része a vendégmunkásokhoz kerül, amit azok hazautalnak.
A magyar gazdaságpolitika hibás úton jár, és addig nem is lesz változás, amíg többségében nem innovatív új munkahelyek létesülnek az országban, ehhez főként az oktatás, de az egészségügy fejlesztésére is szükség lenne.
Lassan a kormány maga is belátja, hogy tévútra vezette a magyar gazdaságot, legalábbis ez a tétovaság volt érzékelhető az Iparkamara gazdasági évnyitóján, ahol az ott megjelent kormányfő és gazdasági miniszterei egy épkézláb mondatot nem tudtak mondani gazdaságpolitikai elképzeléseikről.
A kormány láthatóan abban bízik, hogy a bajok maguktól megoldódnak, de erre már az elemzők nem fogadnának komoly téttel, mondván, vékony jégen egyensúlyoz a magyar gazdaság.