Makó Ágnes versei

Belekap a szél; Katt

Belekap a szél

A dombról a partra, a hídon a síkra,
Sirályok, féklámpafénysor, villamossín.
Háromnegyed hétkor a színház előtt,
Nálad a jegy? Csak egy QR-kód.
Hétvégén tünti, utána koncert.
Kockás abrosz, mátrai borzas.
Van kint kancsó, ne vegyél vizet.
A várban hajlik a házfal,
Kanyarban nem látok végig a metrón,
Hop on, hop off, körbe-körbe,
Ellenőr karszalagján a csík,
Lemaradó mozgólépcsőgumikorlát,
Sehol egy vécé.
A szigetről kifelé belekap a szél a vattacukorba,
Rózsaszín felhő a dombok fölött.
Naplemente a megállóban,
Esernyőárusok.
Aluljárólépcsőn ülő csendes férfi.
Nem adok, felmegyek,
Nem bírom ki, visszamegyek,
Már nincs ott.

Katt

Megérsz nekem egy lájkot.
Kommentet nem írok, az biztos.
Ne lássa bárki, aki erre jár,
mit mondok, gondolok,
mi közöm hozzád.
De azért egy lájkot
kaphatsz tőlem,
nem mondhatod,
hogy nem törődöm veled.
Akár tetszhetne is a fotód.
Jobb kezem mutatóujjával
katt
és mehetek,
most már
nem tartozom neked.