A hazai élelmiszeripar teljesítménye 11,3 százalékot zuhant 2023-ban, sokkal nagyobbat, mint az ipar egészéé, ahol a visszaesés 5,4 százalékos volt. A húsiparon belül a tőkehúsok esetében a teljesítményromlás 15,7, a húskészítmények esetében 14,4 százalékos volt, emiatt nem működött a kiegyenlítő hatás sem – mondta el Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke szerdán az ágazat évnyitó tájékoztatóján.
A visszaesés oka a belföldi értékesítés csökkenése, a kiskereskedelmi forgalom bezuhanása volt: a tőkehúsok értékesítése tavaly 14,3, a húskészítményeké 10,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Hasonlóan vigasztalan a kép, ha az exportot vizsgáljuk – hangzott el –, mert itt termékfajtától függően 13,2-17,7 százalékkal maradtak el a hazai cégek a 2022-es eredményeiktől. Tavaly közel 4,5 millió sertést vágtak le hazánkban – a húságazatot idehaza tartósan a sertéshús uralja –, ami csak 0,9 százalékkal maradt el a 2022-es adattól, de arra a szakemberek sem találják egyelőre a magyarázatot, miért csupán alig egy százalékkal csökkent a vágások száma, ha a hús bel- és külföldi értékesítése bőven 10 százalékkal zuhant – magyarázta Éder Tamás. Szinte egyedüli jó hír, hogy kocaállomány gyarapodott.
A magyarországi történések nem függetlenek az európai, ezen belül is az uniós folyamatoktól. Az EU-n belül átlagosan 7 százalékkal csökkent a sertésvágások száma, de a kép ezen belül is vegyes. A húsipari nagyhatalomnak számító Dániában a sertésvágások száma drámai mértékben, 20 százalékkal zuhant, Németországban 7, míg Hollandiában 13 százalékkal. Nem is mulasztotta el a szövetség elnöke megjegyezni, hogy a magyar mutató ezeknél sokkal kedvezőbb, ahogyan azt sem: komoly átrendeződésre lehet számítani az európai sertéspiacon.
Történelmi csúcsot döntött a tavalyi év közepére a kontinensen a sertéshús ára, aminek kilója 1,2 euróról 2,5 euróra emelkedett, vagyis duplájára drágult.
Az év második felében ugyan valamelyest mérséklődött az ára, ám 2024 első hónapjaiban 10 százalékkal ismét emelkedett, s jelenleg 2,2 euróba kerül kilónként – jelezte előadásában Éder Tamás, hozzátéve, hogy az európai árakat alapvetően a németországiak határozzák meg.
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ország önellátásra képtelen sertéshúsból – tette hozzá az elnök. A hazánkba beérkező közel évi 150 ezer tonnával szemben a hazai termék kiszállítása eléri a 140 ezer tonnát. Ezek az értékek az elmúlt években stabilnak mondhatók, még akkor is, ha tavaly romlott a kivitel aránya.
A húsipari cégek legkomolyabb gondja, hogy az önköltségük növekedését képtelenek beépíteni értékesítési áraikba. Ezt példázza, hogy a vastag kolbász, a virsli és több felvágott ugyanannyiba került 2022 és 2023 végén, ami szinte képtelen helyzetet eredményezett. A húsipari cégek tartósan reálárcsökkenéssel néznek szembe, emiatt is zuhant a jövedelmezőségük, és ahogyan ennek kapcsán Éder Tamás fogalmazott: a májusba megjelenő vállalati pénzügyi beszámolókban csúnya számok lesznek. Sok lesz a veszteséges cég, amelyek pénzügyi egyenlegét rontja az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) bevezetése, a kötelező akciózás, a kiskereskedelmi különadók, a munkaerőhiány, a bérfeszültség, az önköltséggel összefüggő bizonytalanságok, az élősertés- és az energiaárak kiszámíthatatlansága.
A termelés fejlesztésére kiírt pályázatokon a veszteséges cégek nem tudnak elindulni, és ennek kapcsán Éder Tamás úgy fogalmazott, hogy az ágazatnak tisztulni kell, így nem feltétlenül szükséges megmenteni a veszteségesen üzemelő hazai húsipari cégeket. Ugyanakkor patrióta, protekcionista lépésekre lenne szükség, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik a kül -és belpiacon egyaránt. Európában a kormányok ezt teszik, hogy védjék termelőiket – tette hozzá az elnök.
Az ársapkás sertéscomb
Nem fogadta meg a húsosok szövetségének tanácsát annak idején a kormány, és bevezette az ársapkát a sertéscombra. A történtek a szövetséget igazolták. A hazai sertéscomb kivitele az ársapka bevezetése után előbb 46, majd újabb 20 százalékkal 66 százalékkal emelkedett. Az ársapka kivezetése óta visszaállt a sertéscomb a 46 százalékos kiviteli többlet szintjére, mert a cégek a piaci pozícióik tartásában érdekeltek.
