Az EU-ban régóta vannak pénzmosás elleni szabályok, de ezeket a tagállamokban eltérően vagy nem teljeskörűen alkalmazzák, ami megkönnyíti a bankszámlák, drága ingatlanok és ingóságok tényleges tulajdonosainak az elrejtőzését és a határokon átnyúló bűnözést.
Becslések szerint évente több százmilliárd euró értékű gyanús tranzakció történik a közösség területén.
A dán Danske Bank észtországi fiókján keresztül például 2007 és 2015 között az észt bruttó hazai termék (GDP) tízszeresét mosták tisztára orosz és a szovjet exköztársaságokból származó “üzletemberek”.
A kiskapuk két-három éven belül Európa-szerte bezáródhatnak, mert életbe lépnek a közösség módosított előírásai a pénzmosás ellen. A Frankfurtban hamarosan felálló új uniós hivatal nem csak koordinálja majd a pénzmosás elleni harcért felelős nemzeti hatóságokat,
hanem átveheti a közvetlen felügyeletet a kockázatosnak ítélt pénzintézetek felett.
– Ma az a probléma, hogy ha odamegy a haveri bankhoz a haveri cég képviselője, nem biztos, hogy a haveri bank az előírásoknak megfelelően leellenőrzi a vállalkozás vagy a személy pénzügyi hátterét, és jelez, hogy gond lehet. Az új uniós hivatal minden információt bekérhet a nemzeti hatóságoktól – Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank – és megvizsgálhatja, hogy fennakadt-e valaki a hálón vagy kiszabtak-e büntetéseket. És ha az Európai Bizottság azt látja, hogy az előírásokat nem tartják be, javasolhatja az ügynökségnek, hogy vegye át az ellenőrzést az adott pénzintézet felett – magyarázta lapunknak Papp Roland, a Transparency International brüsszeli irodájának vezető munkatársa, hogyan fog szigorodni a rendszer.
A törvények életbe lépését követően Unió-szerte összehangolt szabályok lesznek például arra, hogy a nagy vagyonokkal kapcsolatba kerülő “kötelezett szolgáltatóknak” – pénzintézeteknek, ügyvédeknek, könyvelőknek, luxuscikkekkel kereskedőknek, letelepedési kötvénnyel üzletelőknek, a kriptoeszköz-ágazatnak – hogyan kell átvilágítaniuk az ügyfeleiket és jelenteniük a gyanús tevékenységeket.
Átláthatóbbá válik az is, hogy kik a vagyontárgyak, bankszámlák, tőkealapok tényleges tulajdonosai.
– A cégbírósági adatokból nem derül ki, hogy egy vállalkozásban kitől jön a pénz és kihez megy – fejtegette Papp Roland. – Amikor az Átlátszó oknyomozó portál lefotózta, hogy Szijjártó Péter miniszter egy jachton nyaralt, még további két évig nem tudhattuk meg, hogy ki állhat a máltai bejegyzésű fantomcég mögött. Csak akkor derült ki, hogy Szíjj László üzletember a Lady MRD tulajdonosa, amikor Málta az érvényes uniós irányelv alapján létrehozta a tényleges tulajdonosi adatbázist és elérhetővé tette a nyilvánosság számára. A hasonló szlovák adatbázisból tudjuk, hogy Andrej Babiš szlovák exkormányfő a tulajdonosa uniós támogatásokban részesülő vagyonkezelőknek, ami súlyos összeférhetetlenséget jelentett.
Mészáros üzlettársa a luxusjachtokat birtokló máltai cég valódi tulajdonosaA módosított jogszabályok előírják, hogy a tagállamoknak ezentúl egységes nyilvántartást kell vezetniük a tényleges tulajdonosokról, ám főként adatvédelmi okokból továbbra sem kell azokat nyilvánossá tenniük. Az Európai Unió Bírósága azonban úgy döntött,
hogy újságírók és érdekelt civilek számára hozzáférést kell engedni a nyilvántartáshoz, amelyet Magyarországon a NAV kezel.
