Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten

A Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatait kapja vissza.

Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a feleknek a bírók által előre meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötni.

Mint arról többször írtunk, a keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte. Ezzel szemben állt a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori árfolyamon 28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 24,4 millió eurós (9,5 milliárd forintos) kárigénye java részt az állásidő miatt, de térítést kértek a leszállított, de ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.

A Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését a német céggel 2015-ben aláírt vállalkozói kontraktus felmondására, miszerint a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó és többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált. A Scheidt & Bachmann-nak így vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot).

A BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – azonban nem tartották indokoltnak. Sőt a bíróság elnöke szerint

Gyártottak ugyan hardvereket – kapukat, jegyérvényesítő eszközöket –, de a fővárosi elektronikus jegyrendszer ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb rendszer-integrációs projekt volt. Annak felelőssége pedig a bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli, hogy a cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást nem oldja fel az sem, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.

– szögezte le a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül abban állapodtak meg a bíróság iránymutatása által megszabott keretek között zajló egyezségi tárgyaláson,

A főváros így a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. (A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutott hozzá.)

A Népszava városházi forrásai szerint az eljárás végeredménye nem tér el nagyban a főváros kezdeti várakozásaitól, noha egyes részleteken meglepődtek. Így például azon is,

De ezzel együtt sem volt igazán választása a BKK-nak, ha nem fogadják el az egyezséget, akkor az előleget is elbukhatták volna. Ahogy lapunknak fogalmaztak: „összességében méltányos ítélet született. A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható”. Mint mondták:

„Kicsit olyan ez, mint amikor vesz az ember egy telket és megbíz egy olyan generál kivitelezőt, aki még soha nem épített fel egy teljes házat, csak legfeljebb alapozott. Neki kezd ugyan a munkának, de nem halad. A végén pedig azzal érvel, hogy megvette az építkezéshez az anyagokat, lekötötte a vállalkozókat és ő se vállalt el más munkát, így kár érte. A bíróság meg erre azt mondja a hoppon maradt megrendelőnek: te választottad ki ezt a csapatot, nem jártál el elég gondosan, örülj, hogy legalább valamennyi pénzt visszakapsz” – magyarázta az ügyet jól ismerő városházi forrás.

A főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet és – más választása nem lévén - lenyeli a veszteséget és keresi a forrást egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez. Az ügyben már korábban Tarlós István feljelentést tett és menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt. A nyomozást egyszer már lezártak, majd újranyitották, de azóta se haladt sokat előre.