Magyarország egész jól ellenne orosz földgáz nélkül is, de az Orbán-kormány még függeni akar a Putyin-rezsimtől

Tavaly 2021-hez képest közel negyedével, 8,5 milliárd köbméterre csökkent a hazai gázfogyasztás - jelentette a szerdai energiahatékonysági világnaphoz kapcsolódva az Energiaügyi Minisztérium (EM). 2022-ben a gázfogyasztás körülbelül 9,5 milliárd köbméterre rúgott. A 2023-24-es fűtési idényben eddig 2,4 százalékkal kevesebb földgáz fogyott, mint egy évvel korábban. Februárban, hasonló időtávon, még ennél is jóval nagyobb, harmadnyi visszaesést mértek. Ezt a tárca az enyhébb időjárással magyarázza.

A tárolók töltöttsége a tavasz kezdetén még mindig 70 százalék felett áll. A 47 százalékos fogyasztásarányos adat Európában a harmadik. Eme, 4,7 milliárd köbméternyi tartalék a tavaly ilyenkori szint több mint másfélszerese, ami a lakossági ellátást közel kétszáz napon át fedezné. A feltöltés így magas szintről indulhat – állapítják meg.

Jelenleg még kötelező uniós rendelkezés írja elő a tagállamoknak a gázfogyasztás elmúlt 5 év átlagához viszonyított, 15 százalékos visszafogását. Magyarország 20 százaléknál jár. A folyamatban lévő egyeztetések szerint az előírás ajánlásként élhet tovább. A kormány minden, az energiatermelés-összetétel nemzeti szintű meghatározását csorbító javaslatot ellenez.

Az alacsonyabb fogyasztás fokozza az ellátás biztonságát, függetlenségét és kíméli a környezetet – állapítják meg. Miközben a gazdasági növekedés helyreállításával újból fokozódhat a vállalkozások energiaigénye, a tárca jó esélyt lát arra, hogy az elért fogyasztáscsökkenés nagyobbik hányada tartósan megőrizhető. A kormány például a jelenleg futó, a háztartások zöld áramtermelését és -tárolását segítő Napenergia Plusz Programmal, valamint a 2021 eleje óta piaci alapú takarékossági intézkedésekre ösztönző Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel bátorítja a tudatos felhasználást - írják. Utóbbi eddig 5,7 petajoule (PJ) megtakarítást hozott. (Az éves hazai fogyasztás körülbelül ezer PJ.)

Jelenlegi gázfogyasztásunk 40 százaléka megtakarítható lenne, amivel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak – közölte szintén részletes elemzését a világnapra időzítve a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK). Az országos fogyasztás visszaesését az intézet csak kisebbrészt tudja be az enyhébb télnek. Akinek ugyanis lehetősége adódott, a gázról átállt a fa-, vagy legrosszabb esetben a hulladéktüzelésre. A háztartások, energiatakarékossági beruházások helyett, főképp a korábbi, indokolatlan túlfűtöttséget csökkentették. Ahhoz, hogy az olcsóbb és egészségesebb, 20-21 fokos szobahőmérséklet beépüljön a köztudatba, a REKK elengedhetetlennek tart egy valódi, nagy léptékű épületfelújítási hullámot, ami a kényelemérzet javulása mellett csökkentené a kiadásokat és a légszennyezést is.

Az EU energiaügyi minisztereinek március 4-i döntése értelmében, azért, hogy a blokk minél hamarabb leválhasson az orosz gázról, bátorítják a tagállamokat, hogy fogyasztásukat, 2025. március végéig, a 2017-2022 tavasza közötti időszak átlagához képest, 15 százalékkal mérsékeljék. A teljesítést nehezíti, hogy a nagykereskedelmi gázárak mára az ukrajnai háború előtti szintre estek. De az intézkedés hagyott kibúvókat is. Miközben

Magyarország nem hogy távolodna Oroszországtól, de tavaly gyakorta még rekordadagot is kaptunk tőlük, a szerződés felmondása pedig fel sem merült. A kutatóintézet alapos számításai szerint célirányos intézkedésekkel a tervezett, nagy méretű gáztüzelésű erőműveket is ki lehetne váltani, amivel az ország már 2025-ben elengedhetné az orosz kapcsolatot. A hazai épületek rövid távon 2,5 milliárd köbméterrel csökkenthető fogyasztását megdöbbentően nagy és kiaknázatlan lehetőségnek nevezik.

A megmaradó igényeket 2027 után egyre inkább fedezhetik a környező kikötőkbe, hajókon érkező cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) szállítmányok. Így az (akár Ukrajnán keresztüli) orosz ellátás megszűnése nem jelentene ellátásbiztonsági kockázatot Magyarországon – állapítja meg a REKK, egyébként a szakmaiként beállított kormány-nyilatkozatokkal szöges ellentétben.

Az ipar piaci alapú beruházásai akár a központi fejlesztési célokat tükröző akkumulátorgyárak többletigényeit is fedezhetik. Az épületek átalakításához viszont mindenképp szükséges az állami szerepvállalás, illetve – amiként hangsúlyozzák – a politikai akarat.