A magyar gazdaság túljutni látszik a 2020-ban indult inflációs sokkon, 2024 februárjában ha hajszálnyival is, de tovább csökkent a fogyasztói árindex: a KSH mérése szerint az árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez a januári 3,8 százalékhoz képest kis mértékű csökkenés. Ugyanakkor az infláció még mindig nem érte el a fenntartható szintet. Az MNB árstabilitásról majd csak akkor beszélhet, ha az áremelkedés tartósan évi 3 százalék alatt marad. Erre még legalább egy évet kell váni, vagyis az inflációt valójában még mindig nem sikerült legyőzni.
A lassuló index nem jelenti az árak általános csökkenését, sőt, az elmúlt években megtapasztalt drágaság velünk marad. A KSH adatai szerint egészen brutális áremelkedés történt a boltokban és a szolgáltatóknál a Covid-járvány kitörése után. Egyes termékek ára egyenesen megduplázódott 2020 februárja óta: a legnagyobb mértékben a sör drágult, itt négy év alatt 260 százalékos áremelkedést mértek. A fehér kenyér is jelentősen drágult, összesen 166 százalékkal. Egy kiló fehér kenyér 2020 februárjában még csak 330 forintba került, tavaly 984 forint volt, idén januárban a KSH árösszeírói 877 forintért tudtak volna vásárolni. Hasonló tendencia látható a zsemlénél: 4 éve egy zsemle 27 forint volt, tavaly 71, idén 67 forintért vásárolták meg. Kiugró mértékben drágultak az elmúlt években a vegyipari termékek, a mosogató és mosószerek. Utóbbiak négy év alatt 127 százalékkal. Mára nincs olyan környező ország, ideértve a jóval gazdagabb Ausztriát, ahol ezeket a termékeket ne lehetne olcsóbban megvásárolni. Ráadásul sokszor találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy ugyanazon gyártó, ugyanazon terméke Ausztriában lényegesen olcsóbb. Duplázódott a marha rostélyos, a rizs vagy épp a csempe ára. De a tűzifa is 197 százalékkal drágult négy év alatt.
Hiába cseng le az infláció, a korábbi évekhez és a jövedelmekhez képest durván megemelkedett árak nagy valószínűséggel velünk maradnak. És ezt érezni is fogjuk, hiszen a magyarok többségének nem duplázódott meg a jövedelme négy év alatt.
A KSH mérése szerint a fogyasztói árak idén februárban az előző hónaphoz mérten 0,7 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek átlagosan 0,2 százalékkal drágultak. Jellemzően az idényáras termékek árai nőttek, ám például a cukor 3,4, a kávé 2, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2–1,2 százalékkal olcsóbb lett.
A gazdasági elemzők szerint két üzenete van februári inflációs adatnak. Az egyik, hogy hajszálnyit csökkenni tudott az árindex, ami a benzinárak emelkedése mellett, meglepetés. A kutakon az üzemanyagok átlagosan 6,7 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt. A másik, hogy megállt az infláció meredek csökkenése.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint első látásra aggasztó az egyhavi 0,7 százalékos drágulás – de ennek jelentős részét még az üzemanyagok január végi áremelése okozta. Utóbbit a KSH januárra már nem tudta figyelembe venni, így csak most került be az inflációs indexbe. Az igazán meglepő, az a tartós fogyasztási cikkek 0,5 százalékos havi árcsökkenése volt. Vélhetően a globális inflációs nyomás enyhülése, a gyenge keresleti környezet segítette az árak fékeződését – mondta az elemző.
Előre tekintve arra számít Virovácz Péter, hogy a havi átárazódás kissé gyengébb lesz, az éves bázisú fogyasztóiár-index pedig 3,3-3,5 százalék körül mozog majd az elkövetkező hónapokban. Az általánosan kedvező inflációs kép azonban nem marad fent túl sokáig. Az elemző kétkörös inflációemelkedésre számít. Az első várhatóan májusban indul el, a második pedig októbertől kezdődik. Ennek eredményeképpen a 2024. decemberére 5,5-6,0 százalékos inflációt prognosztizál az ING Bank – fogalmazott Virovácz Péter.
