beiktatás;Sulyok Tamás;

Sulyok Tamás: Hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, a törvény előtt mindenki egyenlő

Beiktatási beszéde szerint az államfő a megértést erősítené a gyanakvás helyett. A jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlott mindenkinek.

Amint másoknak, nekem sem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, Magyarország államfője legyek. Nem terveztem ezzel a szolgálattal, nem készültem erre a feladatra. De az évek során megtanultam becsülni a véletlen és kéretlen történések sorsformáló erejét - jelentette ki vasárnap a budapesti Szent György téren tartott beiktatási beszédében Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.

Sulyok Tamás azt hangoztatta, mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni. Élete és iránytűje a jog, ehhez híven és mérten kíván dolgozni, elnöksége alatt mindivégig a közjog talaján kíván állni. Kitért arra is, hogy a jogállamiságot manapság sokan politikai fogalomként használják, ő maga azonban képtelen „hajlékony értelmezési keretű, vagy érdek alapon változó jelentésű fogalmi kerettel” operálni.

Közölte, hogy a jogállam fogalmát az eredeti jelentése szerint, csak úgy fogja használni, hogy az állam működése az egész jognak van alávetve. Feladatom és szolgálatom mostantól más, mint amit eddig végeztem, de az alapértékek ugyanazok, mint amelyekhez eddig is hűen, határozottan tartottam magam. – Köztársasági elnökként is az Alaptörvény munkám sarokpontja, kerete és mércéje - fogalmazott, hozzáfűzve,

a törvény előtt mindenki egyenlő, nincs különbség, nincs kivétel, nincs részrehajlás.

Az ember önmagában hordozza méltóságát, értékét, ezeket nem mások véleményétől vagy visszaigazolásától tesszük függővé.

A köztársasági elnök kijelentette, hazánk megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, tudatos elhatározással vált azzá. – A magyar, ezért egyben európai, és nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is - vélekedett, nyomatékosítva, minden erőnket, minden tehetségünket arra kell fordítani hogy Magyarország magyar ország maradjon. – A magyar európai, nemcsak földrajzi, hanem szellemi értelemben is, de nem olvad bele, hanem összeforr vele, és ez a kettő nem ugyanazt jelenti, mi magyarként forrtunk össze Európa sorsával. Mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük. Feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nem csak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén – fejtegette.

Bevallása szerint arra fog törekedni, hogy a kölcsönös érdeklődést, megértést és meghallgatást erősítsem a gyanakvás helyett, a tiszteletet biztosítsam a gyalázkodás helyett. Én erre bátorítok minden magyar embert. – A jog alapján álló, értékközpontúságot követő együttműködést ajánlok – fűzte hozzá.

Beszédét azzal zárta, hogy meggyőződéséhez és esküjéhez híven, az Alaptörvény által megszabott keretek közt, minden tudásával szolgálni kívánja nemzetét.