internet;előadás;jegyárusítás;

A májusi Azahriah koncertekre sokan személyesen akartak jegyet venni

- Ráfizetünk a kényelemre, a NER behálózta az online jegyárusítást is

Ha belépőjegyet szeretnénk vásárolni a nagyobb kulturális intézményeknél, a központi jegyárusító oldalakon az eredeti árnál többet kell fizetnünk. Számos helynek nincsen saját jegyvásárlási rendszere.

Ha a Jegymester.hu vagy a Jegy.hu oldalán szeretne a vásárló közvetlenül jegyet venni a magyar kulturális intézményekbe, akkor kényelmi díjat kell fizetnie, vagyis többet kell költenie, mintha felkereste volna az adott hely jegypénztárát vagy egyes intézmények esetében a honlapjukhoz delegált felületen vásárolta volna meg a jegyet (például https://opera.jegy.hu/ oldalon). Ezt tapasztalni a Műcsarnok, a Nemzeti Színház és a Zeneakadémia esetében, melyek a Jegymester.hu oldalhoz tartoznak, illetve a Kiscelli Múzeumnál, Magyar Nemzeti Múzeumnál, a Magyar Állami Operaháznál, melyek a Jegy.hu oldalához kapcsolódnak, de kivétel is akad, mint a Ludwig Múzeum, melynek önálló oldala van.

A helyzet kapcsán megkerestünk pár intézményt. A Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Szépművészeti Múzeum részéről azt a választ kaptuk, hogy a kulturális intézmények nagy része – vagyis nemcsak a múzeumok, hanem mozik, színházak, koncerttermek – azért használnak különböző jegyértékesítő felületeket a belépőjegyeinek online értékesítésére, mert egy meglévő, jegyárusítással foglalkozó platformon belépőt értékesíteni az intézmények számára költséghatékonyabb, mint erre a célra egy önálló jegyértékesítő rendszert fejleszteni és fenntartani. „Az online jegyvásárlási lehetőség egy kényelmi szolgáltatás, a vásárlók így elkerülhetik az esetleges sorban állást vagy éppen az eseményről való lemaradást” – írták.

A Műcsarnoktól azt a választ kaptuk, hogy nincs saját fejlesztésű szoftverük, évtizedek óta a Jegymester Kft.-vel állnak szerződéses kapcsolatban, melynek keretében rajtuk keresztül történik a jegypénztári és az online jegyértékesítés az ehhez kapcsolódó összes adatszolgáltatási, tárolási és karbantartási feladattal együtt.

„Saját értékesítő rendszer fejlesztése igen költséges, jó részét a jegyárba kellene beépítenünk, azaz a most csak az online vásárlókat érintő kényelmi díj helyett mindenkit érintő emelt belépőjegy árak lennének” 

– válaszolta Csóka Edina, a Műcsarnok kommunikációs munkatársa. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a lehetőségekről a fejlesztőkkel, piacvezető jegyértékesítő rendszerekkel, de eddig még nem sikerült olyan optimális megoldást találni, mely a gyakorlatban is felhasználóbarát, megfelel a jogszabályi környezetnek és kerek egészben kezeli a különböző adatbázisok információit és mindezek együttese nem jelent jelentős többletköltséget.

A Zeneakadémia nem csak egy jegyértékesítő oldalhoz kapcsolódik. „A Zeneakadémia termeit számos zenekar és koncertszervező bérli, akik jegyeiket saját hatáskörben adják el. Honlapunkon feltüntetjük a koncertek információit, azt is, hogy ki az adott koncert rendezője. A jegyvásárlás link annak a jegyértékesítőnek az oldalára visz át, akivel az adott koncert rendezője megállapodott az értékesítésről” – kaptuk a választ. Azt írták továbbá, hogy ha a vásárló a Zeneakadémia Koncertközpont által rendezett koncertre a Zeneakadémia honlapja felől indulva váltja meg a jegyét, akkor mentesül a kényelmi szolgáltatási díjtól. Tudomásuk szerint több zenekar is hasonlóképpen jár el, vagyis ha a zenekarok honlapján kezdeményezik a vásárlást, akkor nincs kényelmi díj.

Ha valaki a zenekar honlapján vásárol jegyet, nincs kényelmi díj

A Budapesti Történeti Múzeum tagintézményei esetében egy egységes döntésre kellett jutni. „A Budapesti Történeti Múzeum tag­intézményei (Aquincumi Múzeum, Vármúzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest Galéria) 2021 előtt több különböző jegy­értékesítő rendszert használtak, ezt költségoptimalizálási és egyéb racionalizálási okokból egységesítettük. Ennek azóta számtalan előnyét látjuk, a legutóbbi a BTM+ jegy bevezetése, amellyel a látogatók az összes tagintézményt meglátogathatják kedvezményes áron” – válaszolta Lépold Zsanett, a múzeum PR- és kommunikációs referense. Az egységesítés előtt több szolgáltató ajánlatát összevetették, ebből az InterTicket került ki győztesen, amelyhez az intézményt egy szerződéses kötelezettség is köti: a Vármúzeum olyan kombinált jegyeket árul, amelyekkel a múzeum mellett meg lehet látogatni az ugyanabban az épületszárnyban található Szent István-termet is, amelyet az InterTicketet használó Várkapitányság üzemeltet. A Magyar Állami Operaház részéről azt a választ kaptuk, hogy a legtöbb magyar színháznak, de más kulturális intézménynek, beleértve a múzeumokat, művelődési házakat is, azért nincs saját jegy­értékesítési rendszere, mert annak önálló fejlesztését túlságosan költségesnek ítélik meg. „Az Opera – a legtöbb magyar színházhoz és más kulturális intézményhez hasonlóan – olyan konstrukcióban értékesíti saját produkciói jegyeit a Jegy.hu felületén, hogy azokat ha a néző az intézmény honlapjához delegált felületen vásárolja meg – az Opera esetében a link ilyenkor az https://­opera.jegy.hu/ oldalra irányítja a jegyvásárlót –, akkor mentesül a kényelmi díj fizetése alól. Amennyiben ugyanazt a jegyet közvetlenül a Jegy.hu felületén vásárolja meg, a rendszer már felszámolja a kényelmi díjat.” Hozzátették, a külsős produkciók jegyvásárlásánál felmerülő extra költségekre – amennyiben nem szerződnek le jegyértékesítésre az opera delegált felületén – az Operának nincs ráhatása.

A NER hálójában

A piac legnagyobb cége, a Jegy.hu. mögött a 2022-ben majdnem négyszeresére nőtt, 17 milliárd forintos forgalmából 238 milliós nyereséget elkönyvelt Interticket Kft. áll. A cég tulajdonosa is a NER gazdasági Bermuda- háromszögéből – Orbán-állam-magánszféra – érkez(het)ett, mivel a cég mögött az MFB vállalati beruházási és tranzakciós magántőkealapja áll. (Emlékeztetőül: a magántőkealapok a Fidesz itteni offshore-jai, ez a befektetési forma tökéletes anonimitást biztosít a végső tulajdonosok számára, így a NER gazdasági urai jó ideje ilyen, a magyar piacon elburjánzott magántőkealapok mögött rejtik el vagyonukat, és ezek alkalmasak lehetnek az állami pénzek magánzsebbe való átfolyatására is.) A tőkealap elvileg állami tulajdonú, az MFB-csoporthoz tartozik. Ugyanakkor a cégre zálogjogot jegyzett be a Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Bankholding (MBH), ami jelzi, hogy kinek az érdekkörében keresendő a cég. A NER gazdasági háttérvilágához sorolódik a Jegymester.hu is. A cégbe 2018-ban szállt be az Exim Növekedési Magántőkealap, majd ebből alakult át a mai többségi tulajdonos, az Exim Exportösztönző magántőkealap. Az Exim Exportösztönző esetében az alapkezelő a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amelynek a tulajdonosa Gubicza Ágoston, Rogán Antal első feleségének a férje. Az Exim Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége. A Jegymester Kft. esetében 2022-ben a cég 3,4 milliárdos forgalom mellett 342 milliós tiszta nyereséget ért el.

Az egyetlen NER-től függetlennek tűnő piaci vállalkozás a netes jegyértékesítési piac töredékét lefedő, cseh tulajdonú, az IRS network cz. tulajdonába tartozó Ticketportal. A cégnek 2022-ben mintegy háromszoros forgalombővülés mellett félmilliárdos bevétele volt, ám érdekes módon míg a Rogán-közeli Jegymester 10 százalékot meghaladó nettó profitot hozott össze, addig a Ticketportal 23 milliós veszteséggel zárta az évet.

Bekerülni a vérkeringésbe

A jegyvásárlási rendszerek működése kapcsán megkérdeztük lapunk informatikai vezetőjét, Annár Gyulát is.

Ön szerint mi az oka annak, hogy a kulturális intézmények egy-egy nagyobb jegyértékesítő oldalhoz kapcsolódnak?

Az emberek szeretik, ha ugyanazt a jegykezelő rendszert használhatják. Szóval nem az intézmények lustasága, hogy nem készítenek maguknak saját jegyvásárlási rendszert, hanem azzal, hogy csatlakoznak a Jegy.hu vagy Jegymester.hu oldalához, bekerülnek a vérkeringésbe, így a felhasználók rájuk tudnak keresni. Mindennek gyakorlati haszna is van: ha például egy többfős társaság vidékről utazik fel Budapestre szombat este, és egy színházi előadást szeretnének megnézni, akkor egyszerűbb egy ilyen gyűjtőoldalon böngészni az aznap esti választékot, mint a színházak oldalait egyenként végignézni. Itt a fő szempont a kényelem. Ez más területen is így működik: a dijnet.hu oldalon fizetjük például az áramot és a gázt, ha meg valaki orvoshoz akar bejelentkezni, akkor a FoglaljOrvost.hu oldalt keresi fel, melyen szintén egy helyen találhatja meg a neki megfelelő szakembereket. A színházba járó emberek pedig nem feltétlenül egy adott intézmény oldalán kezdenek el jegyet vásárolni, hanem azt keresik, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb merre lesz előadás, amit egy jegyértékesítési felületen könnyebben megtehetnek.

Mekkora feladat lenne egy ilyen oldalt készíteni?

Nem bonyolultabb, mint létrehozni egy webáruházat, ami egy honlapfejlesztés árából kijönne. Ebben a virtuális áruházban pedig egy kiállítás vagy egy előadás ülőhelye lenne a termék. A fizetést a SimplePay, a Barion vagy bármely más, akár saját online fizetőkapun keresztül kell lebonyolítani. Aztán el kell juttatni a vonalkóddal ellátott jegyet a vásárlóhoz például pdf-ben vagy a Wallet nevű alkalmazásban, amely egy virtuális tárca. Az intézmények viszont inkább csatlakoznak a központosított jegyárusító weblapokhoz, melyek egy aloldalt hoznak nekik létre. Az átlagfelhasználó persze nem veszi észre, hogy nem az adott színház vagy múzeum oldalára érkezett, hanem egy másik felületre. 

Legalább 25 százalékos fizetésemelést követelnek.