A kormány állításával ellentétben nem 32,2 százalékkal, hanem átlagosan 30,2 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek idén januárban, a konkrét béremelés mértékében pedig jelentős eltérések vannak attól függően, milyen fenntartású intézményekben dolgoznak a pedagógusok - derült ki a Forrás Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös, reprezentatív kutatásából.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás az eredményeket ismertető szerdai sajtótájékoztatón elmondta,
míg 2023 novemberében átlagosan bruttó 476 168 forintot kerestek a pedagógusok (ami nettóban nagyjából 333 ezer forintot jelentett), idén februárban bruttó 620 127 forintot (nagyjából nettó 420 ezer forintot) kaptak.
A felmérés alátámasztotta a szakszervezetekhez érkezett korábbi visszajelzéseket, melyek szerint a bérek a tankerületi fenntartású intézményekben a kormányzati ígérethez közelítő arányban, átlagosan 30,3 százalékkal bruttó 471 832 forintról 614 886 forintra emelkedtek.
Ugyanakkor az egyházi fenntartású intézményekben már csak 26,5 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, ami jelenleg bruttó 624 244 forintot jelent.
Az önkormányzati intézményekben, amelyek leginkább az óvodákat jelentik, 24,1 százalék átlagos béremelés történt, az átlagbérek bruttó 586 ezer forint körül alakultak. A legkisebb mértékben (20,7 százalék) az alapítványi és magánintézményekben nőttek a bérek, itt az átlagfizetés bruttó 606 ezer forintra jött ki. A legnagyobb mértékben pedig a szakképzésben nőttek az átlagbérek, átlagosan 44,2 százalékkal, bruttó 690 516 forintra. A PSZ elnöke szerint ez többek között azért alakult így, mert a szakképzési oktatók minimumfizetését eleve magasabban, bruttó 581 680 forintban rögzítették egy kormányhatározatban.
A felmérésben vizsgálták azokat az intézményeket is, amelyeket egyetemek, főiskolák tartanak fent.
A béremelés itt átlagosan 21,5 százalékos volt, ugyanakkor az átlagbér ebben az intézménytípusban a legalacsonyabb, bruttó 573 583 ezer forint.
Totyik Tamás szerint ez azért is érdekes, mert az utóbbi napokban több alapítványi egyetem is bejelentkezett, hogy iskolákat vennének át az államtól, egyebek mellett az állami fenntartásnál jobb körülményeket ígérve a pedagógusoknak.
A kutatás során rákérdeztek az elégedettségre is, eszerint a pedagógusok 2,5-re értékelték egy 5-ös skálán, mennyire elégedettek a fizetésemelésükkel.
A PSZ elnöke kitért arra is, a pedagógusok átlagfizetése most éppen hogy eléri a 2023-as diplomás átlagbér 72 százalékát, ami a kormány egyik vállalása volt az EU felé, de ha tartani szeretnék ezt a szintet, az idei év során további bérkorrekciókra lesz szükség.
A KSH adatai szerint 2023-ban bruttó 860 374 forint volt a diplomások átlagkeresete, a 2024-re előzetesen számított összeg pedig bruttó 936 513 forint. Totyik Tamás hozzátette, a pedagógusok átlagbére még így is az egyik legalacsonyabb a diplomások körében, náluk csak a szociális szférában dolgozók keresnek rosszabbul.
A sajtótájékoztatón szóba került a nem pedagógus végzettségű, nevelést-oktatást segítő iskolai alkalmazottak bérhelyzete is, akik a garantált bérminimum szerint kapják a fizetésüket, ami idén bruttó 326 ezer forint. A PSZ 20 százalékos béremelést szeretne elérni számukra, de Totyik Tamás állítása szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta az egyik legutóbbi egyeztetésen, amíg találnak munkaerőt ilyen “kondíciók” mellett, nem fognak többet fizetni.
Több mint százmillió forintos kommunikációs kampányt indít az Orbán-kormány a pedagógusok „történelmi” fizetésemeléséről