A magyar építőipar és ingatlanpiac állapota nem független az európai folyamatoktól. Igaz, állapota lényegesen rosszabb annál, mert extra magas inflációs és kamatkörnyezetben élte végig a 2023-as évet. Nem véletlen, hogy az uniós tagállamokban az építőipar visszaesése lényegesen alacsonyabb volt a magyarnál, a mindössze 0,1 százalékkal szemben a hazai teljesítménycsökkenés 5 százalékos volt – hangzott el a MBH Bank szerdai ágazati sajtótájékoztatóján. Idehaza az iparág termelési értéke a GDP 5,5 százalékát teszi ki, 380 ezer munkavállalót foglalkoztat. A bank becslése szerint az iparág idei teljesítménye 1,1 százalékkal elmarad a 2023-as mutatótól, a hazai ingatlanárak pedig 4-8 százalékkal emelkedhetnek. Némi reménysugár, hogy az év második felétől az MBH az iparág erősödésére számít, bár ez még mindig nem egyenlíti ki a teljesítménycsökkenést.
Az építőipar és az ingatlanpiac koronavírus-járvány utáni lejtmenetét követő helyzetet tovább nehezítette itthon a kereslet csökkenése, a reálkeresetek zsugorodása és a magas kamatszint. A negatív folyamatok megfordulni látszanak mindhárom felsorolt tényező esetében, ami trendfordulót egyelőre nem jelent, de javulást igen. Ezt jelzi a tavaly december óta tapasztalt megnövekedett ingatlanpiaci forgalom, amely kitartott januárban és februárban is. A tavalyi és az idei január között 43 százalékos volt az ingatlanpiaci forgalomkülönbség. Ezért is jellemzi derűlátás a piacot, és arra számítanak, hogy a tavaly 100-110 ezer ingatlan adásvétellel szemben ez a szám idén elérheti a 130 ezret.
A kép azonban meglehetősen árnyalt. Idén a becslések szerint a gyatra tavalyi évhez képest is csökken az átadott új lakóingatlanok száma, ami 2023-ban 18 ezer volt, messze elmaradva a 2020-as csúcstól, a 28 ezer új lakástól. Ugyancsak rontja az összképet a MBH ágazati vezetői szerint, a hazai építőipari cégek számára az idei a kivárás éve lesz, vagy ahogyan Balogh Péter, a pénzintézet nagyvállalati ügyvezető igazgatója fogalmazott: nem lesz erős év a 2024-es. A fellendülés jövőre kezdődhet, köszönhetően a hitelkamatok erőteljes süllyedésének, amit 6 százalék körüli értékre várnak és a reálbérek emelkedésének. Ezek mellett a CSOK Plusz és az Otthonteremtési Program 2.0 is jelentős lökést adhat a lakásépítéseknek. Az utóbbiról részletek egyelőre nem ismertek, de mint elhangzott, „mindenki nagyon várja.”
Az idei év felemásságát mutatja, hogy továbbra is hiányoznak a nagy állami megrendelések és hiányoznak a visszatartott uniós támogatások, ugyanakkor sok ipari beruházás áthúzódott erre az évre, ami menti az ágazat helyzetét. Az ipari jellegű építkezések súlypontja egyértelműen átkerült Kelet-Magyarországra, ami az országrészben épülő akku- és autógyáraknak, valamint az ehhez kapcsolódó logisztikai központ- és raktárépítéseknek tudható be. Itt erősödik a verseny, mert megjelentek a külföldi kivitelezőcégek is – hangzott el a banki sajtótájékoztatón. Az utóbbi időben átadott raktárak miatt csökkent azok összesített kihasználtsága a korábbi 95-ről 90 százalékra.
Hasonlóak mondhatóak el a hazai irodapiacról is, ahol néhány építkezéstől eltekintve kevés a beruházás, ami nem meglepő annak fényében, hogy az üresedési ráta most 13, az A-kategóriás irodák esetében 14 százalékos. Mint kiderült, a mutató állt már 25 százalékon is, amitől most messze vagyunk. Olyan infrastrukturális beruházások, mint az autópálya- és a vasútfejlesztés komoly teljesítmény növekedést hozhat a jelzett gyárépítések mellett az építőiparnak.
Szállodaépítés: igen is, nem is
Nem egyértelmű a helyzet a szállodaépítésekkel kapcsolatban. Egyfelől a Kisfaludy-programból ömlött az állami pénz a kereskedelmi szálláshelyek építésére, ám közben csökkent a vásárlóerő, ezzel megcsappant a belföldi turisták száma, a vendéglátóknak pedig soha nem látott energiaárak mellett kellett működni. Banki oldalról nem segíti az ilyen jellegű projektek finanszírozását az idegenforgalom ciklus jellege – ismerte el Morvai Zsolt, vállalati üzletági igazgató.
