vita;NATO;Olaszország;katonák;Nyugat;Finnország;orosz-ukrán háború;

Elina Valtonen (jobbra) finn és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter két nappal ezelőtt Helsinkiben találkozott

- A finn külügyminiszter nem zárná ki katonai egységek küldését Ukrajnába, az olasz védelmi tárca szólt, hogy le kellene higgadni végre

A francia elnöknek sikerült megosztania a NATO-t a lehetőség felvetésével.

A nyugati országoknak, köztük az Egyesült Államoknak sem kellene teljesen elleneznie azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ha az ottani körülmények romlanak – idézte a Politico Elina Valtonen finn külügyminisztert, aki erről a NatSec Dailynek adott interjújában beszélt. – Fontos, hogy hosszú távon semmit se zárjunk ki, mert soha nem tudhatjuk, mennyire fajul el a helyzet – fogalmazott a NATO-hoz tavaly csatlakozott ország diplomáciájának vezetője.

Elina Valtonen ugyanakkor megerősítette, hogy a mostani finn álláspont egyértelmű, és jelenleg nem hogy nem küldenek katonai egységeket Ukrajnába, még vitát sem nyitnak erről. A kérdés lebegtetése azonban, ahogy Emmanuel Macron korábbi nyilatkozatai is, felbolydították a Nyugatot, a NATO-tagországokat, és csak egyre nagyobb a megosztottság, nemcsak Európán, de az észak-atlanti szövetségen belül is. Katonák küldését az Egyesült Államok is kategorikusan ellenzi. A finn külügyi vezető március 14-én lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorskival is tárgyalt, aki korábban szintén nem tartotta elképzelhetetlennek NATO-egységek jelenlétét Ukrajnában.

A finn nyilatkozatra – hívta fel a Sky News – Olaszország sietve reagált. Guido Crosetto védelmi miniszter a La Repubblicának azt mondta, hogy a Nyugatnak kerülnie kell a hangzatos kijelentéseket katonai egységek Ukrajnába küldéséről, és óvott  a NATO megosztásától. Az élesedő vitát jelzi, hogy a védelmi tárca vezetője bírálta a német, francia és lengyel vezető pénteki találkozóját. Guido Crosettóhoz lépett fel Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Corriere della Serában szombaton megjelent interjúja, amelyben kizárta annak a lehetőségét, hogy valaha is olasz csapatokat küldjenek Ukrajnába. –  Célunk a béke elérése, nem pedig a háború kiterjesztése – mondta határozottan az itáliai diplomáciai vezető.

Elina Valtonen mindazonáltal így is a legfontosabbnak nevezte Ukrajna támogatását, s kiemelte, újonc NATO-tagállamként Finnország a GDP-jének több mint 0,6 százalékát költötte Ukrajnára, túlteljesítve az észak-atlanti szövetség elvárásait, miközben az Egyesült Államok arányosan a felét, csaknem 0,3 százalékot irányzott elő. A finn külügyminiszter az európai országokat is sokkal jelentősebb támogatásra sarkallná, különösen azután, hogy Ukrajna támogatása akadozik az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban.

Meglesz neki.