Közép-európai idő szerint vasárnap este 7 órakor Kalinyingrádban is lezárták az urnákat, a VCIOM közvéleménykutató pedig közzétette az orosz elnökválasztásról szóló exit pollját, amelynek a tanúsága szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok 87,8 százalékával nyerte a háromnapos megméretést, vagyis ötödik államfői mandátumát kezdheti meg az ország élén. A VCIOM szerint a többi, gyakorlatilag bábként indított , súly nélküli jelölt közül a kommunista Nyikolaj Haritonov a szavazatok 4,6, Vlagyiszlav Davankov 4,2, Lemonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta.
Vlagyimir Putyin 1999 óta tölti be Oroszországban az elnöki vagy a miniszterelnöki tisztséget. 1999 és 2000 között, illetve 2008 és 2012 miniszterelnök, 2000 és 20008 között, illetve 2012 óta megszakítás nélkül ő az elnök.
Vasárnap a Kreml ellenzői hosszú sorokban álltak a külföldi szavazóhelyiségeknél a „Délben Putyin ellen" elnevezésű tiltakozó akció keretében, amelyet eredetileg Alekszej Navalnij hirdetett meg, majd özvegye, Julija Navalnaja és egykori szövetségesei vittek tovább. Ennek azonban nyomát sem látni az Oroszországban működő és elérhető médiában, csupán az emigrációban működő ellenzéki portálok számoltak be róla. Oroszországban azonban csak néhány mindenre elszánt ember merte megkockáztatni ezt a fajta tiltakozást, ugyanis a moszkvai ügyészség már csütörtökön szélsőséges cselekedetnek minősítette a vasárnap déli protestszavazást, figyelmeztetve, hogy több éves börtönbüntetéssel sújthatók az „államellenes, szélsőséges” cselekedetek.
Talán éppen e fenyegetés hatására sokan a tiltakozás radikálisabb formáját választották, az urnába zöld festéket, egyéb folyadékot öntöttek, Szentpéterváron egy fiatal nő Molotov-koktélt dobott a szavazóhelyiségre. Tiltakozók délben Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban flashmobot tartottak, megrohanták a szavazóhelyiségeket, az orosz ellenzék elleni atrocitásokat figyelő OVD-Info szerint 20 oroszországi városban 80 embert tartóztattak le réaszvétel miatt a protesztszavazási akcióban.
Latest number of protest vote detentions pic.twitter.com/yhR3OrSzCu
— OVD-Info English (@ovdinfo_en) March 17, 2024
Szentpéterváron egy nő gyújtóbombát dobott egy szavazóhelyiség bejáratához, a Moszkvától 117 kilométerre délkeletre fekvő Kolomnában pedig azért tartóztattak le egy nőt, mert a 15 éves fia összefirkálta a szavazólapját.
A Moscow Times a dél-oroszországi Voronyezsben tudott beszélni a déli 12 órára meghirdetett akció keretében érkező néhány szavazóval. Egy fiatal egyetemi tanárnő azt mondta el, hogy viszonylag kevesen voltak, és akik el is mentek. – Gyorsan jöttek és gyorsan távoztak. Az alatt az idő alatt, amíg a szavazóhelyiségben voltam, 10 ember jött át. Azt hiszem, néhányan nem tudtak eljutni, és néhányan megijedtek – mesélte.
Bár a tiltakozók is úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin elsöprő győzelmét lehetetlenség megakadályozni, egy 28 éves férfi kiemelte, hogy ennek ellenére tenni kell. „Ha mindenki úgy gondolja, hogy ez felesleges, akkor biztosan nem lesz semmi. Minél többen szavaznak Putyin ellen, annál nehezebb lesz manipulálni a választásokat".
Maga Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja este 7 óra előtt a berlini orosz nagykövetségen adta le a voksát azután, hogy órákon át állt a sorban. Megköszönte, hogy sokan vele tartottak, és elárulta, hogy a február 16-éán egy szibériai börtöntelepen elhunyt férje nevét írta a szavazólapra. Azét az Alekszej Navalnijét, akit hat éve és most is eltiltottak az oroszok hatóságok az indulástól az elnökválasztáson. Úgy tudni, Oroszországban több ezer ember szavazott hasonlóan.
And she’s out
— Richard Walker (@rbsw) March 17, 2024
Yulia Navalnaya emerges from the Russian embassy after a few minutes inside pic.twitter.com/UITgFFCY9Z
Amikor a Sky News megkérdezte, mit üzen az oroszoknak, Julija Navalnaja úgy felelt: – Legyetek bátrak, és nemsokára győzni fogunk.
Orbán nem Magyarország, Putyin nem Oroszország – üzente a magyaroknak Navalnij özvegyeEzt az elnökválasztást azonban kezdettől könnyen manipulálta a Kreml. Kizárt minden valós ellenjelöltet, kitűzte célul a minden korábbit meghaladó részvételt és a precedens nélküli támogatottságot Putyin számára, és ezt be is biztosította időben. A háromnaposra bővített választ még online szavazási lehetőséggel is kiegészítették, ellenzéki közösségi média és sajtóhírek szerint már a pénteki munkanapon közalkalmazottak tömegét utasították szavazásra munkáltatói nyomással, fenyegetéssel, sokukat online, ami a rendszer bedőléséhez is vezetett. A távol-keleti régiókban szombaton hajnaltól sorban álltak a voksolni szándékozók, sokan meggyőződésből, sokan munkáltatói „ösztönzésre”. A központi választási iroda már vasárnap reggel moszkvai idő szerinti 10 órakor jelezte, hogy a részvétel addig már 61,09 százalékot ért el, és ebbe nem számolták bele az online szavazókat.
A Kreml-közeli média orosz média csak a soha nem tapasztalt mértékű részvételről, a határmenti ukrán „provokációkról”, a Belgorod és környékét, számos kőolajfinomítót ért támadásokról, valamint a nagyszabású kibertámadásról, az elnökválasztást megzavarni kívánó „sikertelen” külföldi beavatkozási kísérletről számolt be.
