Nem a megtámadottak iránti szolidaritást erősítette a világban, hanem szabadjára engedte az addig lappangó antiszemitizmust, s a szolidaritást nem csupán a háború sújtotta palesztinokkal, hanem a rettentő háborút előidéző terrorhadsereggel, a Hamásszal is. A a bécsi Izraelita Kultuszközösség (IKG) által készített jelentés szerint 1147 ilyen esetet regisztráltak Ausztriában 2023-ban, annyit, mint addig még soha. A korábbi baljós rekordot az ország 2021-ben érte el, amikor a Covid oltással szembeni félelmeket Ausztriában sokan zsidóellenességgel párosították. A tiltakozók sárga, Dávid-csillagot tűztek ki magukra, rajta a felirattal: „Nem vagyunk beoltva”.
A tavaly októberi támadás Izrael ellen drasztikus fordulatot hozott, addig napi másfél antiszemita esetet regisztrált a panasziroda ausztriai zsidók ellen, utána a támadások száma 8,5-ra nőtt. Szakértők közlése szerint a legnagyobb arányban a szociális médián keresztül küldött fenyegetések száma nőtt, elérte az 536-ot (2022-ben 140 volt). Sértő viselkedést 426 esetben regisztráltak, 149 alkalommal pedig zsidó intézményekre támadtak. Közéjük tartozik a bécsi központi temető zsidó ravatalozójának a felgyújtása, számos esetben az izraeli zászló levétele, megtaposása, horogkeresztek felfestése házfalakra. 18 esetben fenyegetőztek a támadók, Ausztria elhagyását követelték a megtámadottaktól, további 18 alkalommal (ebből 11 esetben muzulmán személyek) fizikai támadása történt zsidók ellen. Az osztrák fővárosban olyan is előfordult, hogy egy palesztin zászlókat lengető csoport öt általuk zsidónak tartott fiatalt szidalmazott, kiszálltak gépkocsijukból, majd verekedni kezdtek, s csak akkor menekültek el, amikor a közeli épületekből többen a tudtukra adták, kihívják a rendőrséget. Az IKG ideológiai szempontból is elemezte a feljelentéseket, megállapítása szerint az esetek 34 százalékában szélsőjobboldali indítékot lehetett felfedezni, 18 százalék baloldalról indult, 25 százalékos volt az arab országokból Ausztriába telepedettek támadása.
Hogy Ausztriában hagyományosan volt zsidóellenesség, sőt jóval előbb, hogy a nácik hatalomra kerültek, arról Andreas Mölzer szélsőségesnek mondott újságíró, írt kommentárt a legnagyobb példányszámú osztrák napilapban, a Neue Kronen Zeitungban, felidézve a 19. század végi bécsi polgármester alakját. A városért sokat tett Karl Luegerét, aki kimondottan uszítóan lépett fel a bevándorolt zsidók ellen, (letelepedésüket a 18. század végén II. József engedélyezte). A városatya szobra mindmáig ott áll a bécsi belvárosban, jóllehet már az alkotást összefirkálták, leöntötték vörös festékkel, bepiszkították. Mölzer az antiszemitizmust az iszlám tanítására és arra vezeti vissza, s arra, hogy a bevándorlók nem tudtak sem integrálódni sem Ausztriába, sem Európába.
Ausztriában félnek az antiszemitizmustól, megdöbbenést keltett a gyújtogatás a bécsi központi temető zsidó parcellájában„Túl sokáig néztük tétlenül az elszabadult indulatokat” - állapította meg az osztrák parlament elnöke, Wolfgang Sobotka az idei ausztriai Wiesenthal díjak kiosztásánál. A baloldali antiszemitizmus október óta tapasztalható – főleg világhírű egyetemeken történő - fellobbanásával kapcsolatban rámutatott: az antifasizmus kizárja a zsidógyűlöletet. Hangsúlyozta, nem lett volna szabad hagyni a zsidóellenesség elburjánzását az antirasszizmus ürügyén. Szerinte egyaránt szükség van az iskolai oktatás javítására, a történelem elfogulatlanabb bemutatására. Sobotka ugyanakkor bírálta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt és a Nyugat-Jordániában agresszíven terjeszkedő zsidó telepeseket is.
Vele együtt lépett fel a német állampolgárságú, arab-izraeli származású Ahmad Mansour író, hitoktató, pszichológus, a szalafimus elemzője, aki október 7-e óta csak rendőri kísérettel mer berlini lakhelyén az utcára lépni. Szerinte az antiszemiták világszerte hatalmukba kerítették a szociális médiát, amit vissza kell tőlük szerezni. „Nem lehet hagyni, hogy zsidó fiatalok bizonyos egyetemekre nem mernek belépni, nem járnak rendezvényekre, elrejtik vallási jelképeiket”. Úgy véli, nem az iszlámnak, hanem a szekuláris államnak kell integrálnia a muzulmánokat. A hitoktató szerint tévesnek bizonyult az a nyugati elképzelés, hogy beilleszkedik az európai társadalomba mindenki, aki megtanulja a vendégország nyelvét, dolgozik, s nem keveredik büntetőügybe. Mansour szerint az integrálódáshoz hosszú időre van szükség, amely alatt meg kell akadályozni párhuzamos társadalom kialakulását.
Pár héttel az Izrael elleni merényletet követően a bécsi Hősök terén (Heldenplatz) 25 ezer fős fáklyás tüntetést tartottak, tiltakozva a rasszista tendenciák ellen. Egyelőre azóta sincs jele, hogy sikerül visszazárni a palackba az előítéletek szellemét, 2024 első két és fél hónapjának adatai sem mutatnak csökkenést.